Forgalomba áll az első három Talent motorvonat a tatabányai vonalon
A MÁV tájékoztatása szerint jelenleg három motorvonat kapott a vasúti hatóságtól próbaüzemi engedélyt. Várhatóan március elején újabb három Talent-vonat kaphat engedélyt. A MÁV még 2006. február 17-én indította el a hirdetmény nélküli tárgyalásos közbeszerzési eljárást motorvonatok beszerzésére. A MÁV és a Bombardier 2006. március 21-én írta alá a tíz Talent szállításáról szóló szerződést. A vonatok 44 millió euróba kerültek, amit az OTP Bank hiteléből fizetett ki a vasúttársaság.
Az első vonatok elindulása ugyan jó hír a MÁV-nak, de ezzel együtt is hónapokat várt új motorvonataira a vasúttársaság. A kanadai német Bombardiertől csaknem egy éve rendkívüli sürgősséggel megvásárolt tíz szerelvénye még nem tudta megszerzni a végleges forgalomba állításhoz szükséges magyar típusengedélyt. A Nemzeti Közlekedési Hatóság (NKH) nermégiben már hozzájárult tavaly felfüggesztett utas nélküli próbaüzemük folytatásához, most pedig már utasokkal is mehet néhány Talent.
Úgy tudjuk, az újraindult próbákon a motorvonatok jól szerepeltek. A megállításuknál tapasztalt korábbi problémák megszűntek, a járművek fékberendezése kifogástalanul működött. Ennek ellenére az osztrák típusbizonyítványok megszerzésén már túlesett szerelvényekkel még nem volt minden rendben. A kifogások között szerepelt, hogy a vonatok mindegyikére nem sikerült felszerelni a magyar vasútvonalak állomásainak eltérő peronmagasságaihoz igazodni tudó lépcsőket. A MÁV azonban vállalta, hogy olyan útvonalon közlekedteti majd új járműveit, amelyen a speciális kiegészítőkre nincs szükség. Így kerültek az eredetileg a Budapest–Hatvan vasútvonalra szánt szerelvények a főváros és Tatabánya közötti vonalra.
Úgy tudjuk, a hatóságok még nem mondták ki a végső szót a svájci Stadler első motorvonatáról sem. A decemberi első próbák alatt a Flirt fantázianevű szerelvényről kedvező volt a hatóságok véleménye. A vizsgálatokat azonban megakasztotta, hogy a vonat első protokollszereplésén megsérült, amikor a sínre helyezett vasrúdnak ütközött. Legutóbbi információink szerint a vonat a prognózisok szerint leghamarabb márciusra szerezheti meg a forgalomba állításhoz szükséges típusengedélyt.
Van azért rossz hír is a MÁV-nál: az MTI tudósítása szerint az állami vasúttársaságot kétmillió forintra bírságolta a Közbeszerzési Döntőbizottság, mivel a személyszállító kocsik tisztítására kiírt tenderen nem kért indoklást a kirívóan alacsony ajánlatot tevőktől - a határozat a Közbeszerzési Értesítőben jelent meg.
Az ajánlattételi felhívás még múlt év májusában jelent meg az unió hivatalos lapjában. A felhívás 2.800 (+50 százalék) személyszállító kocsi tisztításáról szólt, 7 éves időtartamra. A MÁV a felhívást 5 - földrajzi - részre bontotta (például az első részbe tartozott a Budapest-Nyugati és Keleti pályaudvar, valamint Szolnok, a térségeikkel együtt 1010, +50 százalék kocsiszámmal).
Az ajánlatkérő minden részhez keretösszeget adott meg, azok összesített nagysága meghaladta a 2 milliárd forintot. Ebből az első évre jutó összeg fixár, míg a további években az infláció felével emelhető az ár. A tisztítás 3 kategóriára bomlik tovább. Az elsőbe tartozik a kocsik külső tisztítása, a másodikba az egyéb tisztítás, míg a harmadikba a mellékhelyiségek feltöltése (víz, szappan, papír). Az első körben csaknem egy tucatnyi cég jelentkezett, majd a második körben a kiválasztottakkal kezdett tárgyalást a MÁV.
A múlt év november végén kihirdetett eredmény szerint két földrajzi részben eredménytelen lett a közbeszerzés, mivel magasabb ajánlatokat kapott a MÁV, mint amennyire pénze volt. A másik három területen viszont két ajánlattevőt hirdetett ki győztesnek. Három ajánlattevő is jogorvoslatot kezdeményezett a Közbeszerzési Döntőbizottságnál, de az csak egyet tartott megalapozottnak (ez a Prekop Kft. volt). Az ő kérelme nyomán viszont december elején megtiltotta a Döntőbizottság a MÁV-nak a szerződéskötést.
Több földrajzi terület több kategóriájában is kirívóan olcsó ajánlatot fogadott el az ajánlatkérő. Ha ilyet észlel, akkor indoklást kell kérnie, de ezt elmulasztotta. A döntőbizottság szerint az ajánlatok közti 20 százalékos különbség is gyanús, itt pedig volt 200 százalékos eltérés is. Ilyenkor az olcsó céget meg kell kérdezni arról, hogy miképpen képezte az árat. A kétmillió forintos bírságot azzal indokolta a Közbeszerzési Döntőbizottság, hogy magas volt a beszerzés értéke, viszont a jogsértés - miután szerződéskötésre nem került sor - reparálható.
