„Március 15-e a szabadság szimbóluma, mi szabad március 15-ét akarunk, és nem fogadjuk el, hogy a kormány a szabadságjoggal éléstől való félelmet a kormányprogram rangjára emelte” – nyilatkozott tegnap Orbán Viktor, aki keddi lapzártánk után beszélt arról az Estének, hogy a Fidesz március 15-én 16 órakor Budapesten nagygyűlést tart, s az egyik szónok ő maga lesz. Szívesen beszélek 15-én – tette hozzá.

Tegnap a Fidesz elnöke azt részletezte, hogy a félelmet le kell gyűrni, és helyette szabad március 15-re van szükség, úgy, ahogyan 1989-ben is szabad március 15-ét lehetett ünnepelni, noha 1989-ben a Kossuth téren voltak.

– Ha a rendőrség nem engedi, hogy felhasználják politikai célokra, akkor béke lesz március 15-én is – így reagált a Fidesz elnöke arra a felvetésre, nem tart-e attól, hogy megismétlődnek az október 23-án történtek. Egyúttal megismételte a Fidesz-politikusok által hangoztatott politikai tézist: október 23-án is béke és nyugalom lett volna, ha a rendőrség „nyilvánvaló politikai utasításra” nem támadta volna meg a megemlékezőket.

Kuncze Gábor úgy véli, a Fidesz a végletekig kiélezi a helyzetet, a parlamenten kívül keresi a támogatókat, és mindennek „beláthatatlanok a következményei”.

– Orbán Viktor álljon ki, mondja azt, hogy nem szeretne ribilliót. Nem szeretne árpádsávos lobogókat látni, és azok alatt szélsőséges, erőszakos radikalizmust az utcákon – közölte a TV2 Mokka című műsorában Kóka János, aki ellen a Fidesz elnöke pert indított a rá vonatkoztatott „polgárháborús” nyilatkozata miatt. Lendvai Ildikó szerint a „radikalizálódás politikáját” folytatja Orbán. Az MSZP-s frakcióvezető a Nap-keltében a Fidesz elnökéről azt mondta: „Mintha nem tudná pontosan, hogy ha a Terror Háza előtti főpróba után március 15-én, abban a hangulatban, amit már megágyazott a kormány elkergetésére vonatkozó többszörös felszólítással, politikai beszédet mond, az a demokrácia és a puccs határán van”. Az utcai politizálás nem egyenlő az „útszéli” politizálással – figyelmeztetett Lendvai Ildikó.

A Fidesz-vezérkarhoz közeli források lapunknak azt mondták: február 25-én, a Terror Háza Múzeum előtti emlékezés a kommunizmus áldozataira a „kötelező kűr lesz”, ott Orbán megjelenik ugyan, s elhelyez egy mécsest, de Pokorni Zoltán és Szájer József mond beszédet, és a Magyar Nemzetben pártalapítási tervekkel megvádolt Schmidt Mária, a múzeum főigazgatója is fölszólal – a Fidesz külön kérésére.

A „nagy teszt” március 15. lesz a Fidesz számára: egy fideszes politikus szerint azért is elkerülhetetlen az utcai nagygyűlés Orbán Viktor számára, mert valóban a „rendszerváltáskori feelinget” szeretné felidézni március 15-én, másrészt „muszáj magát megkülönböztetnie a rendzavaróktól; vagyis a Fidesznek be kell tudnia bizonyítani, hogy az utcai politizálás is lehet fegyelmezett és békés”. Kizárólag így lehet a kormány ellen március 15-e után is „százezres demonstrációkat szervezni” s fenntartani a tiltakozássorozatot. Van ugyanis olyan várakozás, hogy a szociális feszültségek májusra eszkalálódnak, s találkoznak a szakmai és a politikai tiltakozások: ennek hatására a szocialisták számára őszre „már rendkívül kényelmetlenné válik Gyurcsány Ferenc miniszterelnök személye”.

Azt egyelőre nem lehet tudni, hol lesz a Fidesz-nagygyűlés helyszíne. Nyitrai Zsolt operatív igazgató lapunknak úgy nyilatkozott: az Astoriáról és a Kossuth térről természetesen nincs szó, de egyelőre sok helyszín „versenyez”. Fideszesek szerint a budai Vár, a Széna tér és a Bem tér lehet a nagygyűlés színhelye – a kör azok után szűkült le, hogy a kormány a hivatalos ünnepségekre állítólag nagyon sok helyszínt bejelentett már.