Tálas Péter szerint március 15-én sok függ attól, hogy a Fidesz elnöke mit mond a szónoki emelvényről. De még ebben az esetben sem biztos, hogy a sokaság minden gondolatot úgy értelmez, ahogy majd azt Orbán Viktor szeretné. A biztonságpolitikai szakértő Orbánnak a „forradalom”, az „új többség” kijelentései ellenére sem vár komolyabb zavargást a nemzeti ünnepen. Azt azonban nem lehet kizárni, hogy lesznek erőszakos cselekmények, ehhez ugyanis már elég széles az a kör, amelyik harcnak vagy épp bulinak tekinti az ilyen pillanatokat. Tálas szerint Orbán tudja: nem képes leváltani a kormányt, de eljátszik a lehetőséggel, hátha mégis sikerül. Tálas úgy látja, ha a kormánypártok – miként azt jelezték – nem szerepelnek március 15-én, akkor a hőzöngő tömeg és a szónok magára maradhat. A szakértőnek eszébe jutott Lázár Ervin meséje a lyukról és a zokniról, amelyben a lyuk úgy dönt, hogy felfalja a zoknit, és a végén kiderül, hogy már lyuk sincs. Ettől függetlenül Tálas nagy hibának tartja, hogy a zavargások előkészítését igazoló bizonyítékokat a kancelláriaminiszter nem mutatta be egyértelműen, s ezzel lehetőséget adott az ellenzéknek ezek negligálására.

Ranschburg Jenő igazolva látja korábbi aggodalmait: Orbán Viktor olyan helyzetbe lavírozta magát beszédeivel, hogy március 15-én elkerülhetetlennek látszik a csetepaté. A pszichológus tömeglélektani okokból úgy értékeli, hogy a kettős beszéd ellenére Orbán kezéből kicsúszhat az irányítás. Nem biztos, hogy egy agresszív és provokáló évértékelő után a hallgatósága még megérti: érdemes megvárni a népszavazás eredményét. Ranschburg azt mondja, Orbán dupla fenekű magatartásának az a lényege, hogy abban bízik, mások, a szélsőséges erők kikaparhatják neki a gesztenyét. Ha sikerül, akkor a változás élére akar állni, ha ezek a próbálkozások elbuknak, akkor pedig azt mondja, hogy ő sosem szólított fel a kormány erőszakos menesztésére.

Orbán Viktor