Ismét cáfolja állítólagos ügynökmúltját Ján Sokol érsek
Többek között a Rómában tevékenykedő Ján Korec szlovák püspökről, más emigráns és odahaza tevékenykedő papokról, valamint Duray Miklósról, a Szlovákiai Magyar Jogvédő Bizottság akkori vezetőjéről is jelentéseket írt.
- Azokat a személyeket, akikről állítólag jelentettem, nem is ismertem. Duray Miklóst sem, aki néhány napja szintén úgy nyilatkozott, hogy személyesen sosem találkoztunk. Ján Koreccel valóban találkoztam Rómában, de erről a titkos megbeszélésről már csak azért sem jelenthettem, mert akkor önmagamat is veszélyeztettem volna. 1988-as vatikáni utam hivatalos kiküldetésnek számított, ezért bizonyára nyomon követte a csehszlovákiai titkosrendőrség, amelynek tagjai írhatták az ominózus jelentést – vélekedik a főpap. Aki hozzátette, hogy kész találkozni az újságírókkal és személyesen válaszolni a kérdéseikre, amint azt az egészségi állapota megengedi.
A csehszlovákiai szövetségi belügyminisztérium prágai levéltárában olyan bizonyítékokat találtak, amelyek több szakértő szerint egyértelműen igazolták, hogy Ján Sokol pozsony-nagyszombat megyei római katolikus érsek jelentéseket írt a kommunista titkosrendőrségnek (StB) A dokumentumok a két utódállam illetékes minisztereinek néhány nappal ezelőtt aláírt egyezsége alapján – amely a Csehországban tárolt iratok kettéosztásáról rendelkezik – most kerültek a pozsonyi Nemzeti Emlékezet Hivatalának (UPN) birtokába.
Ján Sokol már felszentelt püspökként 1988 novemberében járt a városállamban, ahol találkozott Ján Koreccel, a ma már nyugállományban levő bíborossal, akit a kommunista rezsim egy ideig bebörtönzött, megfosztott a hivatásától, de ő titokban – Vatikán tudtával -- tovább tevékenykedett és papokat szentelt fel, majd az újabb zaklatások elől külföldre távozott. A dokumentumok alapján a püspök hazatérte után értesüléseiről beszámolt a tartótisztnek.
Róla eddig csak annyit tudtak a Nemzeti Emlékezet Hivatalában, hogy 1972-től a titkosrendőrség jelöltként tartotta őt nyilván, majd 1989 elején ügynökként szervezte be. Dossziéja azonban a rendszerváltás után eltűnt. Az érsek máig cáfolja az ügynökmúltját. Az elmúlt hónapban Jozef Halko egyháztörténész sajtótájékoztatót hívott össze, ahol olyan dokumentumokat mutatott be, amelyekben az StB a rendszer ellenségének minősítette Ján Sokolt. Ennek alapján a szakértő úgy vélte, hogy nem lehetett az államrendőrség ügynöke. Frantisek Tondra, a Szlovákiai Római Katolikus Püspöki Konferencia elnöke ma délután csupán annyit mondott, hogy tudomásul veszik Ján Sokol közleményét.
(Pozsonyi tudósítónktól)