A pártelnök a továbbiakban azt mondta, hogy rendkívül fontosnak tartják a határon túli magyarok nemzeti közösségek kisebbségi oktatásügyi programjainak felkarolását. – Az eddiginél is nagyobb figyelmet kell szentelni a magyar tannyelvű óvódáknak, hiszen ezek a korszerű intézmények jelentik az anyanyelvi oktatás alapjait és jövőjét – hangsúlyozta a szlovákiai politikus, aki fontosnak tartja a kulturális intézmények, a határ menti régiók, továbbá a kistérségek, az önkormányzatok és a határokon átívelő sokoldalú együttműködés támogatását.

Bugár szerint fontos lenne, ha a megszűnt Illyés Közalapítványban eredményesen tevékenykedő alkuratóriumi tagok tapasztalatait és szakértelmét a továbbiakban is hasznosítanák, leginkább az egyes rendezvényekre és más programokra anyagi hozzájárulást igénylő  helyi  pályázatok elbírálásában.

További kérdésünkre válaszolva az MKP elnöke elmondta azt is, hogy szorgalmazni fogják a révkomáromi Selye János Egyetem mielőbbi anyaországi megsegítését is.

Szigeti László volt oktatási miniszter szerint elsősorban azért, mert a 2004.januárjában alakult magyar felősoktatási intézmény számára nem elegendő a pozsonyi állami normatív támogatás. -- A pedagógiai és a közgazdasági karon egyelőre csak első-másod-és harmadéves hallgatók vannak, ugyanakkor az egyes szakok akkreditálásához teljes munkakörben tevékenykedő professzorokat és docenseket kellett alkalmazni, holott az előírt óraszámban még nem tudnak oktatni. Nem olcsó mulatság az előadótermek felszerelése és a taneszközök beszerzése sem. A Dzurinda-kabinet ezt a jogos igényt többletpénzzel ismerte el, a jelenlegi kormány azonban csak a normatív támogatást folyósítja. Emiatt az egyetem állami támogatása egyharmaddal csökkent, s emiatt a Selye János Egyetem léte is veszélybe kerülhet, ha nem érkezik idejében magyarországi segély. Napról napra nyomasztóbb anyagi gondjai miatt a nyár végére jelzett budapesti kormánydöntés előtt akár teljesen ellehetlenülhet a révkomáromi egyetem – érvelt a volt tárcavezető.

(MTI)