Amíg az építési telkek ára és mérete nem hat ösztönzőleg a toronyházak építésére, addig főleg presztízsértékkel bírnak az ilyen épületek Budapesten - állapítja meg a Colliers International Hungary elemzése.

Amilyen kategorikusan nemet mondanak a hivatalos szervek a budapesti felhőkarcolók építésére, ugyanolyan határozottsággal és kitartással bukkannak fel az újabb és újabb tervek az ingatlanfejlesztők részéről, bízva abban, hogy a közvélemény és a szakma oldalán levő gátakat előbb-utóbb mégiscsak sikerül áttörniük. A fejlesztők egyik indoka, hogy ma már bizonyos körülmények között  gazdaságosabb felfelé építkezni, mint oldalirányban, másrészt az ilyen jellegű épületek Budapestet még inkább világvárosi rangra  emelnék.

A hatályos városrendezési szabályzatban 55 méter a megengedhető  legnagyobb épületmagasság, de a körutakon belül csak 30 méteres házakat lehet építeni. A kérdés az, hogy a fejlesztők magasház-építési célkitűzéseinek lesz-e valaha is reális alapjuk.

Egy toronyház kivitelezése - hacsak az építési telkek ára és mérete nem hat ösztönzőleg - főleg presztízsértékkel bír. Az építési  költségek, biztonsági, gazdaságossági és üzemeltetési szempontok ugyanis önmagukban nem szólnak mellette.

Ha már a fejlesztők mindenképpen felhőkarcolókat szeretnének egyszer Budapesten látni, akkor - mind építészeti, mind funkcionális  szempontból - hasznosabb és reálisabb lenne, ha egy új városrész  kialakítása kapcsán adnának helyet a magas házaknak. Ez a városnak is sokkal előnyösebb lenne, mint ha a meglévő, központi helyekre  építenék azokat. Például a Csepel-sziget északi csúcsa kínál lehetőséget több toronyház építésére, amely - ha a város biztosítaná hozzá a korszerű tömegközlekedést - akár egy magyar Manhattanné is válhatna.

(MTI)