Az egyetemi oktató szerint bár az érintett csoportok már rég óta csatároznak, a romániai magyar társadalom jelentős része ezt egyelőre nem értelmezte. A törésvonal elsősorban a politikai mezőnyön belül létezik, ám az a közvélemény számára még nem egyértelmű.

Ez nagy mértékben köszönhető annak is, hogy a Tőkés-féle csoport oldalán a politikai marketing elementáris kellékei hiányoznak még. A mozgalom egyelőre nem működik "reálisan", azaz nincs például sajátos jelvénye, jelmondat-rendszere, alternatív programja.

- A közvéleményben sem fogalmazódott meg egyelőre úgy, hogy "ez más, mint a tulipán". A mozgalom még nem produkált reális törést a közvélemény, a közhangulat szintjén. Méréseim és becsléseim mutatják: a népesség nagy része vagy képtelen dönteni a politikai törésvonal mentén, vagy számára nem értelmes az egész dolog. Az erdélyi magyarság többsége úgy látja ezt a mezőnyt, hogy azon belül veszekednek, de azt még nem látja, hogy ez törést és külön irányultságot eredményez - fejtette ki.

A szociológus elmondta: a romániai magyarok mintegy 60 százaléka aktív politikailag. Ennek a tömegnek 3-10 százaléka tud az RMDSZ-Tőkés-csoport megosztottságról, s a politikailag aktívak 3-5 százaléka jelenti ki azt, hogy semmilyen körülmények között nem kíván az RMDSZ-re szavazni.

Horváth szerint az erdélyi magyar politikát eddig az jellemezte, hogy voltak ugyan konfliktusok, de azok csak helyi diverziók szintjén jelentek meg. A közösség az egység retorikájával nőtt fel a demokratikus gyakorlatok szintjére, s ebbe nehezen fért bele bármiféle pluralizmus.

- Az emberek persze nem szeretik, amikor a politikusok veszekednek, de igazából nem fogalmazódik meg egy olyanfajta üzenet, hogy legyen egység. Pusztán annyi az elvárás, hogy: Ne veszekedjenek, mert azt látják! Legtöbb ember számára itt meg is áll a politika. Nem fogalmazódik meg olyan terminológiában, hogy egység, a növekvő érdekérvényesítő készség, mert a törést még nem érzékelte veszélyként - szögezte le.

Az emberek számára a mostani szembenállás sem úgy tudatosul, mint általában a nagy politikában. Valószínűsíthető, hogy inkább zavart fog okozni szavazáskor, s nem olyanfajta döntést, amelyben az emberek vagy-vagy-ban gondolják el a további magyar intézményes politizálás jövőjét.

Nehéz megjósolni, mekkora lesz azok aránya, akik például azért szavaznak az egyik vagy a másik félre, mert számukra mindkét fél az erdélyi magyarságot jelenti. Az is befolyásolhatja az eredményt, hogy a szavazócédulákon ki kerül előbbre, tehát a kimenetel véletleneken is múlhat. Sokat nyomhat a latban, ha az egyház Tőkés mellett kampányol, ismerte el Horváth. Az egyháznak ugyanis nagy a mozgósítási potenciálja. S ha egyház-RMDSZ törésvonal is megjelenik, újabb zavaró elemek születhetnek.