Indul a hajsza a feketemunka ellen
Az APEH tavaly hét és fél ezer vállalkozásnál járt, hogy ellenőrizze a munkavállalók után járó járulékok befizetését, s hajtott be utólag 9 milliárd forintnyi közterhet. Az idén - az ígéretek szerint - ennél több céghez látogatnak majd el a munkavállalók bejelentése és a havi elektronikus járulékbevallások ellenőrzése végett. Ám ehhez mostantól nemcsak a hatóságnál megjelenő bevallások vagy a munkavállalók jelzései szolgáltatnak alapot, hanem az Országos Egészségbiztosítási Pénztár (OEP) készülő adatbázisa is. Az OEP márciustól mindazokat megkeresi majd levélben, akiknek a jogosultsága nincs rendben, magyarán az egészségbiztosító február végi nyilvántartása alapján nem járna nekik államilag finanszírozott egészségügyi ellátás. Az előzetes becslések szerint ez egymillió embert érint. Az OEP szakemberei úgy vélik: nagy részük olyan munkavállaló, aki elvileg vagy papíron ugyan munkaviszonyban dolgozik, ám foglalkoztatója nem jelentette be. A két hatóság eddigi tapasztalatai azt mutatják: sokszor maga a munkavállaló is tud a turpisságról, de előfordul, hogy a foglalkoztató a munkavállaló által fizetendő járulékokat levonja a bérből anélkül, hogy azt továbbutalná az APEH-nek.
Ugyanakkor vannak olyan esetek is szép számmal, amikor mindössze a bejelentés maradt el, s a járulékokat fizetik. Aki ez utóbbi okból kap értesítést, annak vélhetőleg munkáltatójával kell rendeznie a helyzetet. Ha ez nem megy, a hatóság segítségét is igénybe veheti, de jó tudni: a jogosultság rendezése a munkavállalónak is súlyos tízezrekbe kerülhet, ha tudtával nem fizették utána a közterheket, vagyis feketén foglalkoztatták.
A feketén, szürkén foglalkoztatottak nevét ugyanakkor ettől függetlenül is kidobja majd a két hatóság új nyilvántartási rendszere. A bejelentettekről ugyanis azonnal továbbítja az adatokat az adóhatóság az OEP-nek - márciustól már azt is, hogy érkezett-e járulékbevallás a nevükre.
Akiről már most, az OEP nyilvántartása alapján kiderül, hogy nem látható a rendszerben, s erről levelet is kap, az év végéig lesz ideje jogosultsága rendezésére. Ebben az egészségbiztosító ügyfélszolgálatain is segítenek. Sokak helyzete vélhetőleg egyszerűen tisztázódik majd: a körülbelül egymillió érintett nagy részét ugyanis egyetemisták és főiskolások teszik ki. Ez derült ki a nyilvántartási rendszer Nógrád megyei "próbáján" is. Az oktatási intézmények nagy része ugyanis a jelek szerint nincs teljesen tisztában azzal, hogy a nappali tagozatos hallgatóit le kell jelentenie az OEP felé.
A probléma megoldására várhatóan az oktatási tárca vezet majd nyilvántartást a nappalin tanulókról, ami alapján jelentést küld majd az OEP-nek. Mint Soczóné Farkasinszki Ildikótól, az OEP főosztályvezetőjétől megtudtuk, ez a nyilvántartás a tervek szerint júliusra készül el. A főosztályvezető szerint folyamatosan egyeztetnek a Magyar Államkincstárral is, mivel a gyesen, gyeden lévőket ők tartják számon, s hasonlóan a munkaügyi központokkal a regisztrált munkanélküliek miatt, valamint a nyugdíjfolyósítóval a nyugdíjasok ügyében.
Ha ez még nem lenne elég komplikált, ott vannak még a hajléktalanok, az őstermelők és az eltartottak is. Ez utóbbi kategóriába tartoznak, akik nem dolgoznak, és egyetlen más csoportban sem szerepelnek, vagy mert háztartásbeliek, vagy mert az egyetem után még nem találtak munkát, de munkanélküliként sem regisztráltatták magukat. Róluk, akiknek a minimálbér 9 százalékának megfelelő járulékot kell majd fizetniük áprilistól, az APEH-től kap majd információt az egészségbiztosító. Az viszont még kérdés, hogyan tisztázódik az őstermelők jogosultsága. Közülük a nyugdíjasoknak nem kell járulékot fizetniük, a többieknek viszont igen. Az őstermelőket most az agrártárca tartja nyilván. A megoldás az lehet, hogy a minisztériumi nyilvántartás adatait megkaphatja az OEP, vagy az őstermelőknek is be kell majd jelentkezniük az APEH-hez. A hajléktalanok ügye hasonlóan "problémás": az idén januártól az ő egészségügyi ellátásaikat a költségvetés fizeti - mint eddig, csak most jogszabály is van erről. Ám nincs olyan társadalombiztosítási kategória, amelybe beleillenének. A hivatalos adatokból legfeljebb az látszik, hogy nincs bejelentett lakcímük, de sokuknak ilyen is van. Magyarán: ma az hajléktalan, aki annak vallja magát. Ellátásukra elvileg külön egészségügyi szolgáltatókat jelölnek majd ki, ám az erről szóló jogszabály is készül még. Hasonlóan azokhoz a jogszabályokhoz, amelyek azt írják majd le, mikor és mennyit kell fizetnie az orvosnál annak, akinek az OEP nyilvántartása szerint nincs jogosultsága a tb-finanszírozásra.
Jövő év januárjától a nem sürgősségi ellátásokat csak azok vehetik majd igénybe térítésmentesen, akiknek a jogosultsága rendben van. Ha valaki 2008. január 5-én fül-orr-gégészhez megy, a tajkártyája és a neve alapján az orvos, illetve az asszisztens megnézi majd, van-e ellátási jogosultsága vagy sem. Ha a rendszer "igent" dob ki, mehet térítés nélkül - vizitdíj ellenében persze - a vizsgálat, illetve a kezelés. Ám, ha a válasz "nem", a páciensnek fizetnie kell. Hogy mennyit, még nem tudni. Előfordulhat, hogy a térítési díjakat azokhoz az összegekhez igazítják majd, amelyeket most az OEP a kórházaknak és a járóbeteg-ellátóknak fizet. Ez alapján például egy nőgyógyászai vizsgálat ezerforintos tételt jelenthet.
A jogosultság ilyetén ellenőrzése jövőre a fekvő- és járóbeteg-ellátókra, valamint a háziorvosokra terjed majd ki. A fogorvosoknak és a gyógyfürdőknek valamikor 2008 folyamán kell csatlakozniuk a rendszerhez. Ennek informatikai feltételei vannak: szükséges egy megfelelő számítógép és internetkapcsolat.
A rendszer próbája viszont már 2007. április 1-jétől kezdődik. A fekvő- és járóbeteg-ellátóknak és a háziorvosoknak ettől kezdve ellenőrizniük kell elvileg, hogy a hozzájuk forduló betegek jogosultak-e a térítésmentes ellátásra vagy sem. Fizetni természetesen még nem kell, csak figyelmeztetik a pácienst, hogy rendezze jogosultságát. S nyilván a vizitdíj bevezetésével, a számlázással még igencsak küszködő ellátóknak az új feladathoz - ami önmagában véve nem lenne különösen megerőltető - hozzászokni is eltart majd jó néhány hónapig.
