A Vörös Brigádok újra támadni készült
A '70-es évek félelmei térnek vissza Olaszországban a házfalakra újra felfestett ötágú csillaggal. Az 1969-ben alapított Vörös Brigádok első generációja a kereszténydemokrata politikus Aldo Moro '78-as elrablása és meggyilkolása után került rács mögé. A következő, már szintén börtönben levő generáció 1999-2002 között az utcán lőtte le a munkaügyi reformon dolgozó jogászokat. A terroristák legújabb csoportja pár napja gépfegyvertűzzel akarta támadni a rendőrkapitányságokat, pokolgéppel teli gépkocsikkal hajtottak volna a kapitalista ellenség - Silvio Berlusconi - egyik vállalatának épületébe.
Olaszország évtizedek óta együtt él a belső (vörös és fekete) terrorizmus fenyegetésével, mégis meglepte a múltban már többször lefejezett brigádok túlélése. A nyomozás egy szomszéd bejelentésétől indult: pincéjében rejtett kamerával felszerelt kerékpárt talált. A terrorizmusellenes nyomozó igazgatóság innen indulva másfél évig követte a teljesen hétköznapi életet élő, egyetemre járó, gyárban dolgozó brigádtagokat. Esténként a feltételezésük szerint nem lehallgatható kínai éttermekben terveztek akciókat, éjszaka pedig vidékre jártak lőgyakorlatra.
A szociológusok nem ebben a világban élő egyénekről beszélnek, és a csoportban letartóztatott számos fiatal jelenlétét ideológiahiánnyal magyarázzák. A hatóságok szerint azonban a Vörös Brigádok korábbi tagjaival és a szervezett bűnözéssel is kapcsolatban álló csoport a röpiratokról valóban átállni készült a fegyverekre. Ezt bizonyítja a svájci, francia, holland és belga szélsőségesekkel való együttműködésük. Svájcban megtanulták, hogyan használhatják biztonságosan a számítógépet, külföldre jártak harci kiképzésre is, és az európai terroristahálózat üzenetei szerint ha munícióra, hamis papírokra vagy operatív segítségre lett volna szükségük, elég lett volna füttyenteniük egyet. A múltbeli társakhoz képest a mai Brigate Rosse még nem követett el politikai gyilkosságot, de szálai szerteágazóak voltak: a csoport huszonéves fiataljai az egyetemen toboroztak híveket, másoknak az üzemeken belül kellett ideológiát hirdetniük. A hatóságok szerint az új terroristacsoportok alulról építkeznek, a szociális feszültségeket használják ki. Ilyen például a gazdasági reformokon dolgozó római kormány elleni elégedetlenség, a külvárosi huligánkultúra és a stadionokat uraló erőszak, a Torino és Lyon közötti szupergyors vasút építése elleni lakossági tiltakozás.
