Működését eddig sem korlátozta a Kreml: tavaly novemberben a csecsen belügyi erők komolyabb nehézség nélkül tették el láb alól Moszkvában Alhanov szövetségesét, Movladi Bajszarovot, aki korábbi interjúiban kijelentette: kész vallomást tenni az orosz katonai ügyészségnek a csecsenföldi emberrablásokról és Anna Politkovszkaja újságírónő októberi meggyilkolásáról. Alhanov távozását is gyakorlatilag Kadirov követelte ki. A kinevezést Vlagyimir Putyin minden bizonnyal támogatja, igaz, az orosz elnöknek nem is igen van más lehetősége, mint tudomásul venni a helyzetet, amennyiben elnöki mandátumának utolsó évében viszonylagos nyugalmat akar a térségben. Kadirov legújabb nyilatkozatai azonban arra utalnak, hogy ezért a nyugalomért komoly árat kér Moszkvától. - Az olajkitermelésből származó bevételeknek a köztársaságban kell maradniuk - jelentette ki tegnap Kadirov Groznijban.

Ám a jelenleg kétmillió tonnás olajkitermelést az orosz fővárosban bejegyzett Rosznyefty olajtársaság végzi, és Moszkva más régiókban is igyekszik a helyi bevételek nagyobb részét elvonni, majd a központon át visszacsurgatni. (Igaz, kivételt épp az olajban gazdag Tatárföld képez, amely még Borisz Jelcin alatt érte el, hogy a köztársaság saját olajtársasága - a Tatnyefty - termelje ki az évi 30 millió tonna olajat, és rendelkezzen a bevételekkel.) Moszkva azonban attól tart, hogy Csecsenföld anyagi önállósodása a térség elszakadása felé tett lépés lenne.

Ez már csak azért sem kizárt, mert Kadirov nyilatkozataiban ugyan Oroszország részének nevezi Csecsenföldet, ám emberei jelentős részben egykori szeparatistákból verbuválódtak, akik Kadirovval együtt valószínűleg addig maradnak Moszkva szövetségesei, amíg a Kreml hajlandó lesz teljesíteni feltételeiket az egyre formálisabb fennhatóságért cserébe.

Kadirov ideiglenes elnök az új gazdasági stratégiáról rendezett konferencián