Öngyilkos hallgatás

Békeidőben szerte a világon (az Egyesült Államokat és néhány latin-amerikai országot kivéve) tízszer többen halnak meg öngyilkosság miatt, mint gyilkosság áldozataként. Magyarország sajnos ezen a téren mindig is vezető szerepet játszott, és bár az utóbbi időben valamelyest javult a helyzet, még így is évente több ezren vetnek véget önkezükkel az életüknek.

A helyzet javulását három, igen elterjedt tévhit is nehezíti, melyek nemrég egy osztrák pszichiátriai konferencián hangoztak el.

Veszélyes önáltatás az "amelyik kutya ugat, az nem harap" alapon az öngyilkosságról beszélő szándékát alábecsülni, mondván, úgysem valósítja meg. Komolyan kell venni, mert igenis, a "nem bírom tovább!" segélykikiáltás is lehet.

Tévhit, hogy ha valaki elhatározta, hogy elpusztítja magát, semmi sem akadályozhatja meg ebben. De igen: odafigyelés, szeretet, szakszerű pszichiátriai, pszichológiai segítség.

Nem igaz, hogy veszélyeztetett egyén előtt tilos az őt leginkább foglalkoztató öngyilkosságról beszélni, mert ettől nő annak a veszélye, s a hajlandóság a gondolatot tettre fordítja. Fordítva: ha valakivel kibeszélheti a problémáját, megoszthatja rejtett félelmeit, megkönnyebbülhet, és ez segít átvészelni a krízist.

E három tévhit közös gyökere egy bizonyos fajta struccpolitika. Igenis, beszélni kell róla, foglalkozni kell vele. Segíteni és segítséget keresni, megpróbálni megakadályozni az öngyilkosságot. Hisz mivel lenne érdemes többet foglalkozni, ha nem az élet megőrzésével.

Top cikkek
1
Érdemes elolvasni
NOL Piactér

Tisztelt Olvasó!

A nol.hu a továbbiakban archívumként működik, a tartalma nem frissül, és az egyes írások nem kommentelhetőek.

Mediaworks Hungary Zrt.