Debrecenben nem szűnik meg, sőt jelentős fejlesztések előtt áll a Csokonai Színház operatagozata - nyilatkozta érdeklődésünkre Csányi János direktor. Mint megtudtuk, a debreceni színházban évtizedek óta működő operatagozatnak jelenleg csaknem tíz, állandó szerződéssel foglalkoztatott magánékese van, a kórus mintegy negyventagú, a korrepetítorok, énekmesterek száma pedig csaknem tíz. A produkciókban fellépnek meghívott operaénekesek is.

A fenntartó városi önkormányzat az idén sem csökkentette a színház évi több mint 400 milliós támogatását. Ma már az is nagy eredménynek számít, hogy az intézmény 2007-ben is ugyanannyi önkormányzati pénzt kap, mint 2005-ben. Növeli a pénzügyi eredményességüket, hogy a színház fél év múlva nonprofit gazdasági társasággá válik, a dolgozók nem lesznek közalkalmazottak, a színház pedig nem lesz a város költségvetési intézménye. Csányi János szerint ezek az intézkedések teremtik meg a gazdasági alapot ahhoz, hogy átalakítsák és fejlesszék az operatagozatot. Mint mondta, egyelőre nem lehet megmondani, hogy mennyi bemutatójuk és mennyi felújításuk lesz, de a terv az, hogy növeljék az opera-előadások számát, s talán a művészek létszámát is. Csányi János úgy fogalmazott: sajnálatosnak tartja, hogy Pécsett megszűnhet az operatagozat, ám ha az országban csökken az ilyen teátrumok száma, az fölértékelheti a Csokonai szerepét.

A távlati tervek között szerepel az is, hogy a Csokonai Színház Kossuth utcai főépületében a jövőben csak a zenei tagozat működne, így ott lennének az opera-, operett- és musical-előadások, míg a készülő új színházban rendeznék a prózai darabokat.

Szegeden az operatársulat a Nemzeti Színház egyik tagozata. Költségvetése számottevően nem csökken 2007-ben, az operatagozatot sem fenyegeti közvetlen veszély - mondta Szentgyörgyi Pál gazdasági alpolgármester. Ugyanakkor van a városnak egy szimfonikus zenekara, amelynek viszonylag csekély a jegyárbevétele: a 330 milliós éves költségvetésből 210 milliót fedez a városi önkormányzat, 100 milliót tesz hozzá az állam, csak a többi a saját bevétel. Régebben az opera-előadások zenéjét is a szimfonikus zenekar szolgáltatta. Az utóbbi időben azonban felduzzasztották a színház saját zenekarát, arra hivatkozva, hogy a szimfonikus zenekar az egyéb elfoglaltságai miatt nem ér rá részt venni az opera-előadásokban. A városvezetés szerint ehhez csupán a két művészcsoport programjának összehangolására volna szükség. A jelenlegi színházi évadra már minden zenésznek megvan a szerződése, ám a két intézmény vezetője feladatul kapta, hogy a következő évadra takarékosságot is jelentő ésszerűsítési tervet dolgozzanak ki.

A Győri Nemzeti Színházban a musicalt s az operettet is magában foglaló zenés tagozaton belül működik az operajátszás. Évente egy operát állítanak színpadra, tavaly a komoly szakmai visszhangot kiváltó Turandotot mutatták be, az idén pedig napokkal ezelőtt volt a Bánk bán premierje.

Bor József tagozatvezető abban reménykedik: lesz annyira hiú és igényes a város vezetése, hogy nem hagyják veszni az operát, még akkor sem, ha valóban az a legdrágább műfaj. Bor József szerint az egész zenei tagozat sorsa pecsételődne meg operajátszás nélkül, hiszen ez tudja megfelelő színvonalon tartani a musicalhoz, az operetthez is szükséges szólistákat, a kórust s a tánckart.