A munkaerőpiac legsúlyosabb problémájának – az emelkedő trend ellenére – továbbra is a rendkívül alacsony aktivitási szintet (2005-ben 61,3%) nevezi. Brüsszel szerint a magyar lakosság egészségi állapota továbbra is komoly aggodalomra ad okot, s ennek komoly kihatásai vannak a munkaerőpiacra. A regionális munkaerő-piaci különbségek a második legmagasabbak az EU-ban, a hátrányok elsősorban a cigány közösséget sújtják. A szegénység mindazonáltal viszonylag mérsékelt maradt, de a gyermekek nagyobb kockázatnak vannak kitéve, különösen az egyszülős családokban.

Mindennek ellenére visszaestek a GDP százalékában mért szociális kiadások. Brüsszelt aggasztja, hogy a 2004–2006-os nemzeti cselekvési program végrehajtásában “nem látható világosan az európai finanszírozás hatékonysága”. Az EU – meglehetősen nyersen - kimondja: az “érje meg dolgozni” elve erősödhetne az alsóbb bércsoportokban. - A foglalkoztatási célok optimistának tűnnek a közszférában tapasztalható elbocsátások fényében. Az oktatásban kitűzött célokat (ugyanakkor) nem támasztják alá nagy horderejű beavatkozások – állítja az Európai Bizottság, úgy vélve viszont: a szegénység generációs átörökítésének megszakításához az óvodai és a közoktatásra kell összpontosítani.

A nyugdíjterhekkel kapcsolatban Brüsszel emlékeztet: Magyarországot korában “magas kockázatú” tagállamnak minősítette az államháztartás fenntarthatóságának szempontjából, különösen a társadalom elöregedésének nagy költségei miatt. Az egészségügyi rendszer kapcsán az EU végrehajtó szerve felhívja a figyelmet: a magyarok a szükségesnél többet járnak a kórházba, a huszonhetek közül pedig hazánk az egyik legtöbb kórházi ággyal rendelkező ország. Ennek pénzügyi terheit márpedig “a széleskörű adóelkerülés” is növeli.