Brüsszelben kiadott közleményében a szervezet felszólította a 27 tagország másnap összeülő környezetvédelmi minisztereit, tegyék lehetővé a tagállamnak, hogy megvédje területét és állampolgárait a megváltoztatott összetételű gabonafélék negatív környezeti és egészségi hatásaitól.

Keddi találkozójukon a miniszterek arról szavaznak, hogy az Európai Bizottság javaslatára kényszerítsék-e Magyarországot a génmódosított (gm) kukorica köztermesztésének engedélyezésére, vagy a bizottsági indítvány leszavazásával megengedjék-e a 2005-ben bevezetett moratórium fenntartását.

A miniszterek korábban már voksoltak a kérdésben. A tilalom fennmaradására akkor többen szavaztak, ám a szükséges - úgynevezett minősített - többség nem jött össze, így most újra napirendre került a téma. Ha Magyarországnak most sem sikerül kétharmados többséget szereznie, a brüsszeli bizottság utasítására két héten belül kötelessé válik megengedni gm-növények vetését.

Bíztató jel lehet, hogy Ausztria esetében decemberben az akkor még 25 tagállamból álló unió környezetvédelmi miniszterei megadták a szükséges kétharmadnyi szavazatot, így a moratóriumot az osztrák kormány továbbra is fenntarthatja. Kérdés azonban, hogy a két új tagállam, illetve az azóta az EU soros elnökévé vált Németország hogyan szavaz az ügyben.

Persányi Miklós környezetvédelmi miniszteri a decemberi szavazás után Brüsszelben úgy vélekedett, precedensértékű döntésről van szó, amely segíthet a magyar tilalomra vonatkozó, hasonló javaslat elutasításában.

A MON810 néven ismert, génmódosított amerikai kukoricaféleséget az EU közel tíz évvel ezelőtt engedte először piacára. A Greenpeace azonban emlékeztet arra, hogy egyfelől az engedély egy időközben idejétmúlt szabályozáson alapult, amely például nem írt elé kellően alapos kockázatelemzést, másrészt abban az időben Magyarország még nem volt EU-tag. 2001-ben sokkal szigorúbb uniós jogszabály született, ráadásul - nem utolsó sorban magyar tudományos kutatások révén - kiderült, hogy a módosított kukorica a környezetre káros összetevőket is tartalmaz.

A Greenpeace bírálja, hogy az Európai Bizottság az újbóli javaslattal figyelmen kívül hagyja a korábbi szavazásokat a témáról. A szervezet szerint emellett a brüsszeli végrehajtó testület hozzáállása ellentétes saját hivatalos állásfoglalásával, amely szerint a különösen érzékeny ágazatok esetében a testület igyekszik elkerülni, hogy a tanácsban az erőfölényes helyzetet megelőlegezve esetleg veszélybe sodorja egy helyénvaló intézkedés végrehajtását.

Persányi Miklós korábban azt is értésre adta: a problémával kapcsolatban hozott magyar koegzisztenciatörvény Európában a legszigorúbbnak vehető, és garantálja mások mellett a módosított szerkezetű növényektől mentesen termeszteni kívánók szabadságát is

(MTI)