A fedezet nélküli vagyon elkobzását javasolja a főnyomozó
Mintegy 130 kiló heroint és több mint félmillió ecstasy tabletta lefoglalása mellett tavaly a bűnügyek tanúinak védelme, az eljárások törvénytelen befolyásolásának megakadályozása a Nemzeti Nyomozó Iroda (NNI) legfontosabb feladata - nyilatkozta a Népszabadságnak Bolcsik Zoltán dandártábornok, a Nemzeti Nyomozó Iroda (NNI) igazgatója.
Emlékeztetőül elmondta: a kecskeméti maffiaperben és az ehhez fogható esetekben jellemző, hogy a fogvatartottak "jóakarói" mindent megtesznek annak érdekében, hogy befolyásolják az eljárás végkifejletét. Kezdve azzal, hogy a tárgyalás előtti napokban nagydarab emberek jelentek meg fekete Mercedesekkel a tanúk lakása előtt, egészen a nyílt fenyegetésekig.
A tábornok elmondta: az NNI nyomozóinak egyes maffiaügyekben igen keményen meg kellett dolgozniuk azért, hogy a legjobb tanúikat ne "semlegesíthessék" azután sem, hogy vádemelési javaslattal befejezték a nyomozást. Munkájuk mind nagyobb részét teszi ki "az ügyek törvényes menetének biztosítása".
Tavaly az NNI nyomozói "szerezték vissza" a pannonhalmi apátságból ellopott felbecsülhetetlen értékű könyvritkaságokat és okleveleket. Elfogták a Baranya megyei APEH egyik vezetőjének zsarolóit, akik a szakember gyermekének elrablásával akarták rákényszeríteni több százmilliós jogtalan áfa-visszaigénylésük kifizetését.
Bolcsik tábornok K. Péter elfogását tartja az NNI legnagyobb sikerének.
K. Péter - azaz Krausz Péter -, miként arról korábban a Népszabadság beszámolt, a rendszerváltozást követő első nagy fegyveres bankrablás elkövetője: 1993-ban támadta meg társaival a Budapest Bankot. A börtönben a fegyveres bankrablások professzoraként emlegették rabtársai. Szabadulása után négy hónappal egy vietnami kereskedő kirablása után fogták el az NNI nyomozói. Bolcsik csak annyit mond az akcióról: semmi sem történt véletlenül.
A két és fél éve megalapított Nemzeti Nyomozó Iroda évente mintegy 1300 kiemelt bűnügyben nyomoz. Nemzetközi drog- és emberkereskedő szervezetek után, fehérgalléros bűnözők milliárdos gazdasági bűnügyeiben. Heti négy-öt alkalommal egyeztetnek más országok rendőrségeivel: egyrészt például Magyarországra szánt kábítószer-szállítmányok ügyében, másrészt magyarok külföldön elkövetett bűncselekményei miatt.
Magyar bűnözők elsősorban a bankkártyacsalásokkal okoznak kellemetlenségeket Európában. Az NNI nyomozóinak közreműködésével az elmúlt években több olyan csoportot lepleztek le Nyugat-Európában, melyek tagjai itthon nem követtek el bűncselekményt.
"Magas árfolyamon jegyzik" nemzetközi szinten a magyarokat a számítástechnikai bűnözésben. Erre való tekintettel, február 15-én az NNI keretében megalakult a Hitech bűnözés elleni osztály. Korábban egy háromfős "figyelőcsoport" jelentette a magyar internetrendőrséget. Az új egységben már tizenhárom specialista dolgozik, szükség esetén az egész bűnügyi főosztály, sőt az NNI teljes létszáma őket segíti.
A Nemzeti Nyomozó Iroda 40-50 országos jelentőségű bűnszervezetet tart számon. Ezekben 300-500 bűnöző "dolgozik". Ők a kemény mag. A bűnszervezetek holdudvara lényegesen nagyobb. A szervezetek száma és összetétele naponta változik, hangsúlyozta Bolcsik tábornok. Ha felbomlasztanak, felszámolnak egy csoportot, tagjai szétszélednek, néhányan önálló szervezetet próbálnak alakítani, mások más csoportokhoz csapódnak.
A hazai alvilágban magyar keresztapák töltik be a vezető pozíciókat: a 90-es években tapasztalt orosz és ukrán dominancia a múlté. A bűnszervezetek - amelyek tevékenysége az NNI hatáskörébe tartozik - klasszikus alvilági bűncselekményekkel: drog- és emberkereskedelemmel, védelmi zsarolással és hasonlókkal foglalkoznak. Új "iparágként" jelent meg az utóbbi években az illegális élelmiszer-kereskedelem és hulladékelhelyezés.
Az idén bűncselekmények elkövetését tervező, törvénytelen akciókat végrehajtó szélsőségesek és az extremista csoportosulások elleni fellépés mellett a bűnszervezetek és általában a bűnözők vagyonának eddiginél nagyobb arányú felderítését és elkobzását tartja fő feladatának az NNI. Bolcsik elmondta: külföldi tapasztalatok alapján jogszabály-módosítást kezdeményezett a Nemzeti Nyomozó Iroda. Azt szeretnék, hogy elkobozhassák a tisztázatlan eredetű vagyont azoktól, akiknek a legális jövedelme nem fedezi a nevükön lévő ingatlan, cég, műtárgy és egyéb javak értékét, és a hatóság felszólítására három-négy héten belül nem tudják igazolni annak törvényes eredetét. Ezt a módszert több uniós tagállamban sikerrel alkalmazzák a hatóságok a szervezett bűnözés pénzügyi hátterének felszámolására.