Osztálylétszám: legalább 15 fő

Csak tagiskolaként működhetnek 2008-tól a nyolc évfolyamnál kevesebbet indító általános iskolák. Ha egy intézmény mégsem tud társulni, egyedi elbírálás alapján kaphat "felmentést".

"Már három önkormányzat tartja fönn az iskolát, nem tudunk tovább társulni." "Nincs a közelben olyan iskola, amelyhez társulhatnánk." "A gyermeklétszám folyamatosan nő a településen." Ilyen indoklásokkal kért engedélyt a további önálló működésre immár 306 általános iskola az Oktatási Hivatal Országos Közoktatási Értékelési és Vizsgaközponttól (OKÉV).

A közoktatási törvény tavalyi módosítása szerint az általános iskolának nyolc évfolyama van. E pofonegyszerű tételből azonban bonyolult helyzetek adónak. Nyolcnál kevesebb évfolyammal nem működhet majd iskola. Márpedig a legtöbb kistelepülésen csak alsó tagozat van, felső nincs, tehát nem lehet meg a nyolc osztályuk. Társulniuk kell egy másik iskolával, ahol van felső is.

További kérdés, hogy mi számít évfolyamnak. A 7. és a 8. évfolyamot ugyanis csak akkor lehet figyelembe venni, ha a létszám eléri a törvényben előírt maximális osztálylétszám felét, vagyis legalább 15 tanuló van. Ha nincs, akkor szintén társulni kell. Azt egyelőre nem lehet tudni, hogy mindez hány iskolát érint.

A tagiskolává válás korántsem jelenti azt, hogy az iskolaépületet bezárják. Az önkormányzatok megállapodhatnak például abban, hogy az egyik településen működik az alsó, a másikon a felső tagozat. Megoldás lehet az is, hogy mindkét településen helyben marad mind a 8 évfolyam, de az egyik intézmény a tagiskola, a másik pedig a székhely lesz. Ebben az esetben az önkormányzatoknak közösen kell foglalkoztatniuk a tanárokat, így megeshet, hogy a tanároknak ingázniuk kell. Megoldás az is, hogy több település egy 8 évfolyamos iskolát tart fönn, és oda utazik minden diák (és tanár): ebben az esetben a többi település iskoláit bezárják. Az esetleges társulás formájáról az önkormányzatok döntenek: az átalakulásról 2008. augusztus 31-ig kell gondoskodniuk.

Előfordul, hogy egy iskola már több tagintézményből áll, így nincs lehetősége további társulásra, bár nincs meg a szükséges létszám. Akadály lehet, ha a diákok utaztatása megoldhatatlan. Ezekben az esetekben "felmentést" lehetett kérni, de ennek a határideje már lejárt.

- A kérelmezők többsége a fenti okokra hivatkozik - mondja Tellné Horváth Zsuzsa, az Oktatási Hivatal OKÉV-vezetőhelyettese. Arra is akad példa, hogy a 7. és a 8. évfolyamokon nincs meg ugyan az előírt létszám, az utánpótlás azonban biztosított, hiszen a 4. és az 5. osztályokba 25-25 diák jár. Ezek az iskolák várhatóan engedélyt kapnak a további önálló működésre. Arra azonban hiába hivatkoznak az iskolák - mint tette egyikük -, hogy az intézmény infrastruktúrája minden tekintetben megfelel a jogszabályban előírtaknak, van tornaterme, informatikai szaktanterme, nyelvi laborja, sőt, színpada is. Ha egyszer nincs elég gyerek, akit taníthatnának, nagy valószínűséggel nem kapnak engedélyt az önálló működésre - közölte Tellné Horváth Zsuzsa.

Az iskola nyilván nem véletlenül hivatkozott a kiváló felszereltségre. Az oktatási kormányzat ugyanis éppen azért hozta a fenti szabályokat, hogy a kistelepülések diákjai is ugyanolyan jó körülmények között tanulhassanak, mint nagyvárosi társaik. Vagyis álljon rendelkezésükre megfelelő létszámú szaktanár, legyenek jól felszerelt tantermeik és tornatermeik, és járhassanak kedvük szerint szakkörökre. Ezeket a feltételeket ugyanis a legtöbb kisiskola nem tudja teljesíteni.

Elemi menekülőutak: egyforintos telek, roma nyelvóra nem romáknak

A Jász-Nagykun-Szolnok megyei Tiszajenő általános iskolájának nyolc osztályába 134 tanuló jár: közülük az első és a harmadik osztályosok vannak a legkevesebben, tizenegy-tizenketten. Vágó Bélától, az intézmény igazgatójától megtudtuk: most készítenek elő egy mikrotársulási formát az egyik szomszéd településsel, mert ha közös igazgatás alá vonják az iskolákat, úgy a tanulói létszámokra kedvezményt kapnak, s az intézmény működését is magasabb összeggel támogatja az állam. A tanulóknak nem kellene utazniuk, helyben oldanák meg az oktatást, legfeljebb a pedagógusok ingáznának.

Nemrégiben Tiszajenőn is felvetették a képviselők, hogy ösztönözniük kellene több gyermeket nevelő nagycsaládosok betelepülését a faluba. Erre öt-hat üresen álló önkormányzati bérlakás is rendelkezésre áll. Emellett itt is elindítanák az "egyforintos" telekakciót, vagyis e jelképes összegért építési területet adnának a jelentkezőknek.

Az osztálylétszámokhoz kötött csoportnormatíva az aprófalvas Baranyában tucatnyi iskola fennmaradását veszélyezteti. Az 540 lelkes Kémes községben Blasszauer József igazgató elmondta, hogy az öt falu által fenntartott intézményben jelenleg 103 gyerek tanul. Jövőre - várhatóan - 116 diákot íratnak be a kémesi iskolába, ám ez is kevés ahhoz, hogy az állami normatíva elegendő legyen a működtetéshez. Ezért a fenntartó önkormányzatok tanulónként 80-90 ezer forintot áldoznak az iskolára. A csoportnormatíva bevezetése viszont azzal fenyeget, hogy tízmillióval csökken az iskola állami támogatása, ugyanis a 6. és a 7. osztályba az előírt tizenöt gyerek helyett csak 9, illetve 10 jár majd. Ennek ellenére úgy tűnik, a csoportnormatíva negatív hatását sikerül kivédeni, mivel Kémesen 2005-ben roma etnikai program indult négy osztályban. A kisebbségi törvény kimondja, hogy ha nyolc szülő kéri az etnikai oktatást, akkor azt biztosítani kell a gyerekeknek. A kémesi iskola diákjainak csaknem fele roma származású, ám az etnikai programban való részvételt - vagyis a beás nyelv és a cigány népismeret tanulását - sok nem roma gyerek is vállalta.

Egyedül a padban
Egyedül a padban
Top cikkek
1
Érdemes elolvasni
NOL Piactér

Tisztelt Olvasó!

A nol.hu a továbbiakban archívumként működik, a tartalma nem frissül, és az egyes írások nem kommentelhetőek.

Mediaworks Hungary Zrt.