Néhány nappal azután, hogy az internetes keresőprogramjáról híres Google a bevételeinek óriási növekedéséről adott számot, egy belga bíróság precedensértékű döntést hozott, amely alaposan átalakíthatja a világhálós hírböngészést. Nem a technológiát persze, hanem a piacot.

Árbevételét a múlt év negyedik negyedében 67 százalékkal 2,3 milliárd dollárra növelte a Google az előző év azonos időszakához képest, a nyereség pedig a háromszorosára, egymilliárd dollárra emelkedett, miközben a jövedelemtermelő kattintások száma is hatvanegy százalékkal ugrott meg. A tőkeerős, piaci részesedését folyamatosan bővítő nemzetközi óriásvállalat ellen most a Copiepresse nevű, kevéssé ismert cég lépett fel, amely belgiumi francia nyelvű lapok szerzői jogait képviseli.

A jogászok pert indítottak a Google ellen, mégpedig azért, mert annak belga portálján még akkor is szemléznek cikkeket, amikor az újságok azokat már levették saját honlapjukról. Illetve olyan cikkek is olvashatóvá váltak, amelyekért a lapok egyébként pénzt kértek az előfizetőktől. A bíróság a lapkiadóknak adott igazat, s kötelezte a Google-t napi 25 ezer euró megfizetésére, amíg ki nem veszi az érintett írásokat a hírböngészőből. Az ügy ezzel persze nem zárult le, fellebbezésnek még helye van. A Google csalódottan nyilatkozott, s azt hangoztatta, hogy nem sértett törvényt, ráadásul az érintett lapok letilthatták volna cikkeik szemlézését. Azzal is érvelt, hogy a kérdéses anyagokra csak tartalmi utalást tesz a hírkereső program, s akit érdekel az írás, az a feltüntetett internetcímen, lényegében az érintett lapok honlapján egy kattintás után hozzáférhetett.

A szerzői jogokkal foglalkozó ügyvédek véleménye természetesen megoszlik. Egy részük azzal érvel, hogy a belga döntés következményei beláthatatlanok. Az internetes hírgyűjtés lényegében ingyenes hozzáférést kínál, miközben a keresőprogramok működtetői - Google, Yahoo és a többiek - a hirdetési stratégia révén szinte minden kattintással pénzt keresnek. Ha Európa más országaiban is hasonló bírósági ítéletek születnek, akkor teljesen új helyzet keletkezik. Mások viszont azt mondják, hogy a belga döntés még nem végleges, de ha azzá válik is, még egyáltalán nem biztos, hogy követőkre talál.

A belgiumi eljárás nem az első a Google ellen. Két évvel ezelőtt a francia AFP hírügynökség kifogásolta, hogy fotói és anyagai bekerülnek a hírkeresőbe. Ez az ügy is függőben van, de a Google levetette az AFP anyagait. Könyvkiadók is aggodalmaikat fejezték ki az általuk megjelentetett művek digitalizálásával szemben. A Copiepresse már tavaly februárban, a belga Google indítása után tiltakozott, bírósághoz is fordult, de a Google képviselői szeptemberben nem jelentek meg a meghallgatáson. Ezért halasztódott mostanáig az ügy.

A lapkiadók nem tagadják persze, hogy érdekükben áll a minél szélesebb körű megjelenés. De úgy vélik, ha a Google az általuk készített értékes tartalmat akarja kínálni, akkor bele kell mennie az új játékszabályokba is. A tartalmat ugyanis - érvelnek a kiadók - a lapok hozzák létre, s hogy ezt megtehessék, folyamatosan korszerűsíteniük kell a szerkesztőségeket. Ennek pedig költsége van, amiből az amerikai internetes cég semmit se fizet, csak hasznot hajt belőle. Vagyis: a Google fizessen nekik a szemlézési jogokért. Az amerikai cég ezt viszszautasította, de természetesen kész tárgyalásokba bocsátkozni a részletekről.