Érvelésével egyetértett Domik Kocinger pozsonyi dunai kormánybiztos is, aki szerint Mikulás Dzurinda kormánya Szlovákia számára rendkívül előnytelen bérleti szerződést kötött. – Már csak azért is, mert ha felmondanánk az egyezséget, akkor az olaszoknak az elmaradt harminc éves bevétel becsült összegét kellene kifizetnünk, amely valóban legalább 50 milliárdra rúgna. A bősi vízerőmű éves nyeresége eddig mintegy másfél milliárd korona volt, de az elkövetkező években várhatóan nagyobb lesz, mert a villanyáram drágulni fog – közölte a szlovák szakember.

Dusan Munko pozsony környezetvédelmi államtitkár ismét azt hangoztatta, hogy az olaszokkal kötött egyezség azért érvénytelen, mert a bősí vízerőmű közös szlovák-magyar tulajdon és a szerződő felek nem kérték ki Budapest beleegyezését az ügylethez. - Ezért a dokumentum kezdettől fogva érvénytelen – vélekedett a politikus. Hozzátette, hogy az ügyben rövidesen dönt a szlovák kormány. Robert Fico miniszterelnök hetek óta lebegteti azt a véleményét, hogy a szerződést felmondják vagy kezdettől fogva érvénytelennek tekintik. Lubomír Jahnátek gazdasági miniszter pedig kijelentette, hogy Mikulás Dzurinda kormánya „energetikai hazaárulást“ követett el, amikor magánosította a Szlovák Villanyművek (SE), a Szlovák Gázművek (SPP) többségi tulajdonrészét, mert ezáltal veszélybe sodorta az ország ellátását.

Az olasz Enel 2006-ban vásárolta meg a Szlovákiai Villamosművek 66 százalékos többségi tulajdonrészét, 840 millió euróért. A bősi vízerőművet nem privatizálhatták, mivel ez a létesítmény is a rendszerváltás óta húzódó szlovák-magyar kormányközi vita tárgya. Ezért Mikulás Dzurinda kabinetje bérleti szerződést kötött az olaszokkal a bősi vízerőmű üzemeltetéséről. Az egyezség alapján az itt megtermelt villanyáram 66 százalékának az értéke az olaszokat, a kisebb rész pedig a szlovák állami Vízgazdálkodási Vállalatot illeti, amely – miután Magyarország 1989.október 31-én felfüggesztette, később pedig végérvényesen elutasította a nagymarosi alsó vízlépcső felépítését – 15 milliárd koronás, kormánygaranciával felvett hitelből befejezte és üzembe helyezte a bősi vízerőművet. A szlovák környezetvédelmi államtitkár szerint most az előnytelen szerződés miatt nincs miből törleszteni a kölcsönt, ezért is szeretnének hozzájutni a bősi létesítmény teljes bevételéhez.

Az Enel képviselői viszont jogszerűnek tartják a szerződést, ezért nem hajlandók tárgyalni a módosításáról sem.