A keretből bértámogatásra 437,6 millió forint, képzésre 38,6 millió forint használható fel, a szervezésre, ellenőrzésre 15,9 millió forint az idei évre és mintegy 8 millió forint a következő évre. A múlt évben a 149 sikeres pályázó távmunkahelyenként 566 ezer forintos bértámogatást nyert el, valamint 50 ezer forintos képzési támogatást.

 A bértámogatás fél évig 70 ezer forintos keresetre és járulékaira adott fedezetet, újabb fél évig a munkáltatónak támogatás nélkül kellett foglalkoztatnia a munkavállalókat. A múlt évi pályázatra 170 munkáltató jelentkezett, a korábbiakhoz képest többen a közintézményektől. A munkáltatók 782 távmunkahely létesítését vállalták.

 A bírálat alapján 149 munkáltató 715 távmunkahely létesítéséhez kapott támogatást. A tapasztalatok szerint általában a magasabban képzett munkavállalóknak biztosítanak a cégek távmunka lehetőséget. A cél viszont az, hogy azok is nagyobb arányban kapcsolódhassanak be ebbe a munkavégzésbe, akik lakóhelyén nincs más munkalehetőség, vagy személyes helyzetük alapján lenne számukra ez megoldás.

 Egy múlt év végén rendezett szakmai konferencián az előadók arról számoltak be, hogy nincs egyértelmű jellemzője ki számít távmunkásnak. Ezért annak alapján, hogy az egyes munkavállalók milyen arányban veszik igénybe a távmunkára jellemző munkaformákat, a dolgozók 2-5 százaléka nevezhető távmunkásnak. Ez még mindig alacsony szint, az Európai Unió átlagában 12 százalékos, egyes északi országokban 25 százalékos a távmunkások aránya.

A távmunka nagyobb arányú használatát egyrészt a munkáltatók idegenkedése hátráltatja. Ennek egyik oka, hogy a munkavállalók így kikerülnek közvetlen ellenőrzésük alól. De ma már ez sem igazi indok, mert a számítógépes és szoftverfejlesztő cégek egy sor megoldást ajánlanak a távmunkába szervezett munkafolyamatok kontrollálására, követésére.

 Gondot jelent Magyarországon a számítógépes ismeretek viszonylag alacsony szintje.

Átlagban a népesség kétharmada még nem használta az internetet, és a diákok 20 százaléka is úgy kerül ki az iskolából, hogy nem sajátította el ezt az ismeretet. A fiatalok 66 százaléka használja az internetet, a 60 év felettieknek viszont csak két százaléka. Az alacsony iskolai végzettségűek körében 10 százalék az internetezők aránya, a felsőfokú képzettségűeknél 60 százalék feletti. A községekben 10 százalék alatti ez az arány, a nagyvárosokban 50 százalék feletti.
(MTI)