A kihallgatással párhuzamosan a gyanúsított tatabányai lakásán tartottak minden részletre kiterjedő házkutatást a nyomozók.

A most elfogott férfit a rendőrség azzal gyanúsítja, hogy 2003 és 2005 között összesen hat postást rabolt ki dunántúli városokban, egyiküket pedig 2003. június 24-én, Veszprémben több lövéssel meggyilkolta. A magányosan tevékenykedő fegyveres rabló a Veszprém- Győr-Tatabánya háromszögben hajtotta végre támadásait, magát általában rendőrnek kiadva. Noha a tettesnek már évekkel ezelőtt közreadták a fantomképét és milliós nyomravezetői díjat is kitűztek, a nyomozás egészen eddig eredménytelen maradt. Tavaly év végén a nyomozás elősegítésére egy szoborfej is készült a tettesről a személyleírások alapján, a nyomravezetői díj összegét pedig tízmillió forintra emelték.

A nyomozók már korábban azt valószínűsítették, hogy az elkövető Tatabányához kötődhet. Az ügy felderítését nehezítette, hogy a tanúvallomások sokszor egymásnak ellentmondóan írták le a 25 év körüli rablót, ráadásul ő maga is többször megváltoztatta a külsejét. A rablások egy részénél ugyanis a haja rövid, máskor középhosszú volt, és előfordult olyan akciója is, amikor - a tanúk szerint - dús bajuszt és Surda-kalapot viselt.

Fordulópontot hozott a nyomozásban, amikor a Nemzeti Nyomozó Iroda munkatársai néhány hónapja egy elrejtett csomagra bukkantak Tatabánya és Tarján között. Ebben, mint arról január 12-én a Népszabadság is beszámolt, olyan gépkarabélyt, könnygáz- és villanógránátokat, illetve hangtompítókat és töltényhüvelyeket találtak, amelyek a vizsgálatok szerint öszszefüggésbe hozhatók voltak a postásgyilkossal. Ugyanakkor komolyan felmerült az is, hogy a keresett férfi korábban maga is rendőr vagy határőr volt. Ezt a gyanút erősítették a rendőri fellépéssel elkövetett rablások körülményei, de a lőkészsége is azt valószínűsítette, hogy komoly rendvédelmi kiképzésben lehetett része. Mindezek miatt a nyomozást kiterjesztették ilyen irányba is: bekérték a fegyveres testületek kimutatását a személyleírásnak megfelelő kollégáik szabadságolási adatairól, s a beérkező adatokat számítógéppel vetették össze a bűncselekmények időpontjaival. A Tatabányához közeli erdőben megtalált eszközökről ugyanakkor az is kiderült, hogy nemcsak a postásgyilkoshoz köthetők, de közük van a 2002-es móri mészárláshoz is. Az erdőben ugyanis olyan lőszerhüvelyeket találtak, amelyek két AP típusú pisztolyból származnak. Az egyik pisztolyt bizonyítottan a 2003-as veszprémi postásgyilkosság során használták, a másik pisztoly viszont a móri mészárosok gyilkos fegyvere volt. Ebből a rendőrök azt feltételezték, hogy a két fegyvert egyazon személy adta a móri bankrablóknak, illetve a postásgyilkosnak.

A két bűntény közötti kapcsolatra egyébként annak köszönhetően derült fény, hogy a nyolc áldozatot követelő móri bankrablás óta a rendőrség folyamatosan elemzi azokat a bűncselekményeket, amelyeknél azonos, 7.65 mm kaliberű lőfegyver bukkan fel. Így sikerült megállapítani, hogy a megtalált hüvelyek között szerepel olyan, amelyet a Móron használt fegyverből lőttek ki. A 2002. május 9-én elkövetett móri mészárlás fegyverei egyébként máig nem kerültek elő.

Januárban már azt is megírtuk, hogy szakértők szerint a fegyverek olyan körökből származhatnak, amelyek egykor hatástalanított pisztolyok és puskák visszaélesítésére specializálódtak. Arra nem tudott magyarázatot a rendőrség, hogy miért őrizte meg az erdőben talált csomag gazdája az eszközöket, köztük a "Rendőrség" feliratú mellényt és a töltényhüvelyeket.

A zsarupalota elleni hétfői támadással kapcsolatban is szóba került már a használt fegyver esetleges visszaélesítettsége, a jó lőkészség, valamint az is, hogy esetleg bűnözői "figyelmeztető" szándék is rejtőzhet a merész tett mögött, nincs információnk ugyanakkor arról, hogy bármi kapcsolat volna az események között.