A kormányfő a GVH Versenykultúra Központja által rendezett nemzetközi kartellkonferencián pénteken Budapesten elmondta: a felmérések szerint 2000 óta a Magyarországon kartellező cégek 10-45 százalékkal magasabb áron valósították meg a beruházásokat, és ezzel mintegy 100 milliárd forinttal rövidítették meg a központi költségvetést.

Philip Lowe, az Európai Bizottság versenyjogi főigazgatója kiemelte, hogy a háromnál több tagországot érintő versenykorlátozó megállapodás gyanúja esetén a bizottság is vizsgálódik, így az elmúlt hat évben 46 alkalommal összesen 6,2 milliárd eurós bírságot szabott ki kartellező cégekre.

"Sokra tartom a GVH, és Nagy Zoltán elnök úr tevékenységét, és arra bíztatom őt, hogy továbbra is keményen lépjenek fel a versenykorlátozó, és ezen belül különösen a kartell jelenségekkel szemben" - mondta a kormányfő. A miniszterelnök szerint izgalmas kérdés az, hogy az állam, a tisztességesek oldalán állva miképpen képes védeni polgárait, kisvállalkozásait, a tisztességes cégeket, a gyengébbeket, és méltányos gazdasági megállapodásokra kényszeríteni az erőfölénnyel rendelkezőket, vagy a tisztességtelen haszonra törekvőket. Gyurcsány Ferenc szerint nem múlhat azon egy vállalkozás sikeressége, hogy milyen gazdasági, politikai erő áll mögötte, hanem a szakmai teljesítményen.

Lomnici Zoltán, a Legfelsőbb Bíróság elnöke méltatta a GVH jogilag megalapozott tevékenységét. A megalapozottságot mutatja az is, hogy a testület határozatait a bíróságok mindössze 7-8 százalékban változtatják meg.

Philip Lowe elmondta: az USA versenyjogi gyakorlatában elfogadott, hogy a kartellező cégek miatt gazdasági hátrányt szenvedők kártérítésért a bíróságokhoz fordulhatnak, az unió versenyhatóságai és a bizottság vizsgálja, hogy Európában alkalmazható-e ez a gyakorlat. A bizottság egy Fehér Könyvet ad ki e témában, ami hozzásegítheti az érdekelteket a megalapozott döntéshez.

A főigazgató szerint a piaci szereplők számára a kartell csábítása folyamatos. Példaként említett egy 16 cég részvételével globálisan működő vitamin kartellt, amelyfolyamatosan 30-60 százalékkal magasabban tartotta az árakat, s így mintegy 55 milliárd dollárra tettek szert a tagjai. Ez ügyben már a Kereskedelmi Világszervezet (WTO), az OECD, és a nemzeti versenyhatóságok is vizsgálódnak.

Nagy Zoltán, a GVH elnöke kiemelte: óvatos becslés szerint is a hivatal által 2002 és 2006 között felderített kartellek 64 milliárd forint kárt okoztak a fogyasztóknak, ám összességében az államot is megkárosító hatásával együtt a kár elérheti a 142 milliárd forintot. Az elmúlt négy évben a GVH több mint harminc esetben száznál több céget marasztalt el kartellezés miatt, és 20,2 milliárd forint bírságot vetett ki.

Példaként említette a 2003-ban indított autópálya kartell ügyet, ami az M7-es, az M3-as és az M70-es egyes szakaszait érintette. A GVH által rajtaütés során lefoglalt vezetői feljegyzések szerint a nyereség nélküli alapár 90 milliárd forint volt, míg a legjobb tender ajánlat 128 milliárd forint lett. Az ügyben a GVH a Strabagra, a Betonútra, a Hídépítőre, a Debmútra és az Egútra összesen 7,043 milliárd forint bírságot szabott ki. A GVH határozatát a Fővárosi Bíróság 2006-ban megerősítette, és az ügy jelenleg a Fővárosi Ítélőtábla előtt van. (MTI)