Muktada Iránba ment, de visszajön
Sőt, korábban a törvényhozás Szadr-frakciójának vezetője úgy nyilatkozott: "Támogatjuk ezt a biztonsági tervet". Ugyanakkor a Guardian brit napilap szerint Szadr milíciájának parancsnokai is Iránban vannak.
Muktada asz-Szadr nélkül nem lehet rendezni a viszonyokat Irakban. Nuri al-Maliki miniszterelnöknek is szüksége van rá: a hitszónok mozgalmának 30 képviselője ül a kormányzó koalícióban. Hiába sürgeti Washington Malikit, fegyverezze le Szadr milíciáját, nem teheti.
Muktada a meglepetésember Irakban. Ugyan vallási címe hodzsatoleszlam, így nem értelmezheti a Koránt, nem adhat ki fatvákat, hívei számára kötelező vallási rendeleteket. Épp ezért talán furcsa, hogy a szigorú síita hierarchia ellenére miért is olyan népszerű Irakban.
Neve régóta csodaként hangzik Irak és a tágabb térség síitái között. A lojalitást a Szadr név váltja ki: apját, a nagy tiszteletben tartott Mohammad Szadek asz-Szadr nagyajatollahot 1999-ben gyilkolta meg a rendszer, mert szembeszállt Szaddám Huszein diktátorral. Apai nagybátyját, Mohammed Baqirt szintén Szaddám ölette meg 1980-ban, amiért iráni típusú iszlám állam bevezetését követelte.
Eleinte alulértékelték. Az apja által alapított jótékonysági hálózat azonban hamar bázist teremtett Muktadának is. Az amerikai invázió után követői ételt osztottak Bagdad síita részeiben. S bár egy iraki bíró elfogatóparancsot adott ki Szadrral szemben a mérsékelt síita vezető, Abdul Madzsid al-Khoei meggyilkolásával kapcsolatban, az ügyben semmi sem történt.
Muktada szembeszállt az amerikaiakkal és Irak síita vallási vezetőivel is, és következetes volt. 2003 júniusában létrehozta a Mahdi Hadseregét, saját milíciáját, és feladatául a nedzsefi síita vallási intézmények védelmét tűzte ki. Aztán 2004-ben két felkelést vezetett az amerikaiak ellen, szörnyű vérfürdőkkel. A mérsékelt, iráni származású, Nedzsefben élő Ali asz-Szisztani nagyajatollah közreműködése kellett a vérengzés megállításhoz.
A Mahdi Hadserege őrzi Bagdad síita negyedeit, a szunnitákat pedig - ahogy ezt az iraki vallási kisebbség állítja - szisztematikusan ölik. Szadr híveinek sikerült beszivárogniuk a belügyi szervekbe is, ahol aztán az iraki állam "leple" alatt kínozhatják a szunnitákat. Ugyanakkor mozgalma részt vett a parlamenti választásokon.
A harmincas éveiben járó hitszónok beszédeiben és politikájában keveri az iraki nacionalizmust és a síita radikalizmust, s ez sok szegény sorsú, elsősorban fiatal, helyét kereső iraki síitának vonzó, akiknek családját Szaddám rezsimje elnyomta (esetleg egy-egy családtagot elfogott, megkínzott). Az apjáról elnevezett Szadrvárosban, Bagdad egyik szegénynegyedében minimális szociális szolgáltatásokat indított be, ami szintén sok elkötelezettet szerzett számára. (Így tett korábban a Hamasz is a palesztin területeken, államként működve az államban pótolta azokat a szolgáltatásokat, ahol a tényleges állam nem tudott működni.)
A radikalizálható fiatalság körében szimpátiát kelthet Szadr intézményellenessége is. A Nedzsefben székelő vallási vezetők jó része iráni származású, vagy Iránban élt száműzetésben, míg Muktada iraki születésű. Asz-Szisztani nagyajatollahhal szemben Muktada szerint a vallási vezetőknek aktív szerepet kéne betölteniük az iraki politikában. Ugyanakkor Muktada is tudja, hogy Irakban nem lehet iráni típusú iszlám államot bevezetni, még ha törekvései gyakran ebbe az irányba is mutatnak.
