"Emlékezz arra, hogy ember vagy"
- Ha húsz év múlva történészként írna az MSZP-ről, hogyan említené a 2004 októbere és 2007 februárja közti időszakot: Hiller-korszakként, vagy két és fél évként, amikor épp egy Hiller István nevű ember volt a párt elnöke?
- Húsz év múlva 63 éves leszek, s nem visszaemlékezéseket akarok írni, hanem aktívan formálni a baloldalt. De hogy ne kerüljem meg a kérdést: ezt az időszakot úgy fogom látni, hogy volt két és fél év, amikor Hiller volt az MSZP elnöke. Nincsenek olyan ambícióim, hogy a nevemmel fémjelezzenek egy korszakot. Elég annyi, hogy elmondhassam: helyt tudtunk állni a demokrácia legnagyobb kihívásával szemben, és 2006-ban megnyertük a választást annak ellenére, hogy 2004-ben még 17-20 százalékkal maradtunk el a Fidesz mögött. Ráadásul nagyobb frakciót hozhattunk létre, mint 2002-ben.
- A miniszterelnöknek ez a jelek szerint mégsem imponál eléggé. Nemrég egy elnökségi ülésen Gyurcsány Ferenc arról panaszkodott, hogy a pártban évek óta nem történt semmi érdemi.
- Nem panaszkodott. De kétségtelen, mindannyian tudtuk az elmúlt két és fél évben: nem lehet "egyrészt és másrészt" politikát folytatnunk. Magyarul: egyrészt hozzuk be a lemaradásunkat, és nyerjük meg a választást, másrészt ugyanebben az időben tökéletesítsük a pártot, korszerűsítsük a döntési mechanizmusát. Mindezt akkor, amikor egymást érték a kampányok, volt népszavazás, köztársaságielnök-választás, szocialista imázskampány, országgyűlési és önkormányzati választás. A pártelnökjelölt felvetése egyébként időszerű és helyes, most, hogy egy választásokkal sokkal kevésbé terhelt két és fél év állhat előttünk. Garanciát persze nem tudok vállalni, de ha azt feltételezzük, hogy a következő nagy megmérettetés csak a 2009-es európai parlamenti választás lesz, akkor itt az idő a pártkorszerűsítésre. Ami a "másrészt" illeti: amikor négyhavonta választás van, akkor a belső mechanizmusok csiszolásának, a társadalmi kapcsolatok építésének igénye persze jelen van, de felülírja a győzelmi kényszer.
- Ha országos kampány nem is, személyes azért zajlik - például ön az alelnökségért korteskedik. Mintha későn startolt volna a posztra. Miért?
- Egyszerűen úgy gondoltam: ha február végén van a kongresszus, akkor elég, ha januárban jelentem be a szándékaimat. Ha egy hivatalban lévő elnöknek negyedévet kellene kampányolnia azért, hogy jelöljék az egyik vezető tisztségre, akkor nem jó úton jártunk. Egy dologban nem jól mértem fel az időt. Amikor május végén, a győzelem mámorában kiálltam, hogy visszatérek a kormányba (egyébként mindenki tudta, hogy a kultúra és az oktatás van a szívem közepében), nem gondoltam volna, hogy e bejelentés és a tisztújítás között hét hónap telik el. Úgy számoltam, hogy a tisztújítást szeptember közepén meg lehet tartani.
- A párt ideológusaként, a szociáldemokrata értékek őreként, felmutatójaként pozicionálja magát. Miközben gyakorlatilag a baloldali közbeszéd 1992 óta arról szól, hogy az MSZP szocdem párt. Miért van szükség külön "szociáldemokrácia-felelősre"?
- A szociáldemokrácia azonos alapértékeken nyugvó, különböző utakat kínáló eszmerendszer. Az ügy szépsége, hogy miként tud és akar a magyar baloldal a világ kihívásainak megfelelni úgy, hogy közben érvényesíti az alapértékeket. Ez nem valamiféle "egyszer majd elérem állapot", mert ez életidegen, és nem a XXI. századhoz szabott felfogás. Ez egy folyamatos változás, alakulás.
- A szociáldemokrácia lényegét a társadalom történetileg az oktatás és a kultúra területén tapasztalhatta meg. Kulturális menedzserként számos sikert könyvelhet el, az MSZP-nek még sincs markáns kulturális arca.
- A modern szociáldemokrácia számára a progresszió alapérték. Csak ott tudták megújítani a szociáldemokráciát, ahol a kultúra, az oktatás és az innováció útját választották. A szabad Magyarország történetében most először van az MSZP abban a helyzetben, hogy a hosszú távú tervezés szándékával lépjen fel. Mindahhoz persze, amit kormányon érdemes tenni, elengedhetetlen a társadalom elfogadása, megértése. Nézzük a felsőoktatást, ami alapvetően konfliktusos terület. Ma mégis rendezett kerekasztal-tárgyalásokon születnek a megállapodások. Ez - ha tetszik - egyfajta politikai stílus, a szociáldemokráciáé. Az más kérdés, hogy lehet ezt a stílust a párton belül úgy érvényesíteni, hogy kisugárzást, karaktert is adjon az MSZP-nek. Ezt a feladatot szívesen vállalom.
- Nemcsak ideológiai alelnök lesz, de létrehozzák az "alapértékek bizottságát" is. Egyesek szerint ez a grémium csak szellemi irányt szab majd, mások viszont attól tartanak, hogy szűrőként működhet. Például azt mondhatja, hogy Szili Katalin, Szekeres Imre vagy épp Jánosi György nem az MSZP értékeit képviseli, így ők ne törjenek semmilyen tisztségre.
- Az alapérték-bizottság nem aktuálpolitikai testület. A történet nem arról szól, hogy egy szerdai politikai döntésről a grémium már pénteken véleményt mondjon. Arról van szó, hogy az MSZP a baloldal erőinek, áramlatainak, területi szervezeteinek a demokratikus gyűjtőpártja, ahol az alapok közösek, de vannak árnyalatnyi különbségek. Ezek megjelenítője, közös fóruma e bizottság. Ugyanilyen műhely működött például Tony Blair mellett, és óriási befolyással volt a brit Munkáspárt életére.
- A különbségek azért nem csak árnyalatnyiak. Például a Baloldali Értelmiségi Társaság keményen visszafogná a kiigazítások és változások ütemét, s elkerülendőnek tartja a párt centralizációját, Gyurcsányon kívül másokat is pártelnökjelöltté emelne. A társadalompolitikai tagozat pedig a rendszerváltás korrekcióját sürgeti. Ezt hogyan kezelik: marginális csoportok lázongásaként?
- Soha nem kezeltem marginálisként egyetlen olyan, párton belüli csoportot sem, amely a véleményének hangot adott. A kritikákat mindig komolyan kell venni. Az MSZP, reményeim szerint, soha nem lesz olyan párt, amely képes tekintélyelv alapján rendeződni - például egy személy, egy kör akarata szerint, vagy épp ellenében. Minket leginkább az köt össze, hogy adunk mozgásteret egymásnak. Ugyanakkor, aki megbízást kap - legyen az bármilyen tisztség, feladat -, annak tudnia kell, hogy a párt ott áll mögötte, nehogy azt gondolja, hogy neki mindent szabad. Amikor az ókori Rómában egy győzelmes hadvezér diadalmenetet tartott, akkor akár félistennek is kifesthette magát. Ám a diadalszekerén ott állt egy rabszolga, aki - miközben a tömeg őrjöngve ünnepelte a győztest - egyre azt suttogta a fülébe: emlékezz arra, hogy ember vagy! A szocialista párt egy olyan szervezet, ami soha nem engedi feledni: lehet, hogy te vagy az elnök, elnökhelyettes, alelnök, de a rendezőelv mi vagyunk.
