Az UNICEF magyarországi vezetője szerint az adatok többsége már ismert volt, így a rossz anyagi körülmények, a csecsemőhalandósági és drámai koraszülési arány, mégis számos meglepetés érte őket. Kecskeméti Edit például nem számított arra, hogy kiemelkedően jó a magyar gyerekek viszonya szüleikhez és kortársaikhoz, hogy nemzetközi viszonylatban kifejezetten sokat beszélgetnek egymással, ahogy arra sem, hogy kedvelnek iskolába járni. Jó pont az is, hogy nagyon csekély azoknak a családoknak az aránya, ahol nincs otthon legalább tíz könyv. Viszont igencsak meglepte őket az is, hogy a magyar gyerekek verekedősek.

- 11, 13 és 15 éves gyerekeket kérdeztek, akiknek csaknem a fele mondta azt, hogy verekedett az elmúlt két hétben - mondta a szakember, aki szerint végeredményben nem annyira komor az összkép, mint ahogy az első pillantásra látszik. A kutatás ugyanis a világ csaknem két tucat legfejlettebb országáról készült, s ebben mi a mezőny közepén állunk. Kecskeméti Edit szerint pedig különösen érdekes, hogy a relatív szegénységben is tartjuk ezt a helyet, s például a nálunk lényegesen gazdagabb Németországban roszszabb a helyzet.

Több meglepő eredményt is hozott a kutatás. Így nem igazán feltételeztük volna, hogy Ausztria például csaknem az utolsó a gyerekek egészségét és biztonságát illetően, ebben például a magyarok sokkal jobb helyhez jutottak. Kecskeméti Edit szerint miután itt a kis súllyal született csecsemőket, illetve az újszülött halandóságot, az oltást és a baleseteket vették számításba, leginkább az rontotta a képet, hogy ott például nem kötelező a kanyaró elleni infekció, mi viszont ebben szinte világelsők vagyunk.

A magyarországi UNICEF-vezető közölte, hogy e kutatás lényegében azt a két évvel ezelőtt készült anyagot egészíti ki, amely elsőként vizsgálta a gyerekszegénységet: a fejlett országokban azt vizsgálták, miként lehet szociális transzferekkel, adókkal, illetve más módszerekkel támogatni a szegény családokat, illetve hogyan juttatják ezeket célba. E mostani anyag lényege azonban, hogy bizonyítsa: nem lehet a gyerekek helyzetét kizárólag pénzügyi eszközökkel megoldani, s van egy sor olyan tényező, mint az oktatási körülmények, a családi, a baráti kapcsolatok, az egészség vagy éppen a biztonság, amely alapvetően befolyásolja azt, hogy miként érzik magukat a gyerekek egy adott országban.