Az iszlám terroristák ellen a spanyol fővárosban tegnap megkezdődött per a legnagyobb a maga nemében eleddig Európában. Az al-Kaidával összefüggésbe hozott iszlám szélsőségesek 2004. március 11.-i madridi (azóta rövidítéssel M-11-ként említett) merénylete maga is a legvéresebb volt Európában. Az ügyész a 29 vádlottra a vádiratban összesen 270 ezer év börtönbüntetés kiszabását kezdeményezte. (Spanyolországban a maximális letöltendő büntetés 40 év.) Heti három tárgyalást terveznek, a per várhatóan négy-öt hónapig is eltarthat. 

Összesen 29 személyt vádolnak különböző fokú részvétellel négy vasúti szerelvény elleni bombamerényletben, amelyek 191 halottat és 1900 sebesültet követeltek. (A spanyol áldozatokon kívül 16  ország 48 állampolgára vesztette életét.) A vád kiegészül még egy rendőr meggyilkolásával, amikor három héttel később a spanyol biztonsági erők rajtaütöttek egy lakásban hét feltételezett terroristára, akik robbanószerrel öngyilkosságot követtek el. Akkor halt meg a tunéziai Serhan ben Abdelmajid Fakhet is, akit a madridi merénylet negyedik fő kitervelőjének és irányítójának tartanak.

Az ügyész vádirata a lefolytatott vizsgálat alapján a 29 vádlottból hetet gyanúsít gyilkosság és terrorcsoporthoz való tartozás vádjával. Közülük öt marokkói, egy szíriai és egy spanyol, aki a robbanószerek fő beszerzője volt. A további 22 személyt – 11 marokkóit, egy-egy algériait, szíriait és libanonit, illetve nyolc spanyolt – terrorista szervezethez való tartozással, illetve robbanóanyag kereskedelmével vádolnak.

A vádat 23 ügyvéd képviseli, köztük az M-11 áldozatai hozzátartozóinak illetve szolidaritási szövetségeinek megbízottjai. A vádlottak rendelkezésére 26 védőügyvéd áll.    

A per kezdetére az alacsony fokozatról közepesre emelték a terrorkészültséget Spanyolországban. A madridi bírósági épület őrzésére 300 rendőrt vezényeltek ki. Egy golyóálló üvegfalú „kalitkában” tartják a vádlottakat a tárgyalások idején. S nagyterembe 350 érdeklődő fér be, a helyek 90 százalékát a merényletek áldozatai hozzátartozóinak tartották fenn. A vádlottak egy-egy hozzátartozójának is engedélyezik, hogy végighallgassa a tárgyalásokat.

Mintegy 400 újságíró, köztük 30 televízió riportere kapott lehetőséget, hogy zárt tévéláncon keresztül kövesse a történteket az épületnek egy másik termében. A bíróság – tanúk kérésére – felfüggesztheti a tévéadást.

A csütörtöki tárgyalás a hét fővádlott egyikének, „az egyiptomiként” emlegetett Rabei Oszman Szájed Ahmednek a meghallgatásával kezdődött. Délelőtt, miután minden vádpontban ártatlannak vallotta magát, kijelentette, nem hajlandó válaszolni kérdésekre. A délutáni ülésen viszont ügyvédje kérdéseire már válaszolt, s elhatárolta magát a merényletektől, amelyekhez úgymond nem volt semmi köze. Sőt a madridihoz hasonló 2001. szeptember 11.-i New York-i és a 2005-ös londoni merényletet is elítélte, hivatkozva arra, hogy az iszlám békeszerető vallás. 

Az „egyiptomit” 2004 júniusában Olaszországban tartóztatták le, miután titkos magnófelvétel készült egy beszélgetéséről, amelyen az M-11 tragédiája egyik szervezőjeként vallotta magát. Rabei Oszmánt olasz bíróság eléítélte terrorszervezethez tartozásért, majd kiadták a madridi tárgyalásra. „Nem volt kapcsolatom egyetlen iszlám szervezettel sem” – állítja viszont most.

A bíróság „az egyiptomit” követően a merénylet tervének másik két fő gyanúsítottját, értelmi szerzőjét fogja meghallgatni. Yusszef Belhadzsot tartják az al-Kaida akkori európai szóvivőjének. Öt azonosítják azzal a férfival, akinek nevében a tettesek egy videón nyilatkoztak a robbantásról. A  másik Hasszan El-Haszki, akit 2004- decemberében a Kanári-szigeteken tartóztattak fel, s az al-Kaida marokkói szervezete, az Iszlám Harcosok Csoportja európai  parancsnokának vélnek. Ez a csoport 2003-ban több merényletet is végrehajtott Casablancában.

Mint emlékezetes, három évvel ezelőtt tíz pokolgép robbant a spanyol fővárosban: három az Atocha főpályaudvaron, négy e pályaudvar közelében, egy a Santa Eugenia pályaudvaron és kettő a Pozo pályaudvaron. A tettesek hátizsákokba rejtették a gyutacsokat, s mobiltelefon hívásra hozták működésbe, nagyjából egy időben. Aznar néppárti kormánya első reakciójában az ETA baszk szeparatista szervezetet gyanúsította meg a 191 életet követelő merénylettel. S még akkor is kitartottak ezen feltételezésük mellett, amikor a rendőrség egy furgonban robbanószeres hátizsák mellett iszlám imát tartalmazó kazettát talált.  A későbbi általános választásokon a közvélemény „büntette” a Néppártot, így győzhetett meglepetésre a szocialista párti Rodríguez Zapatero.  

Huszonkilencen az üvegfal mögött