Az export tartja életben a magyar gazdaságot, ám a költségvetési kiigazítás miatt mérséklődik a fogyasztás, gyengélkedik a beruházás, így az összteljesítmény elmarad a korábbi negyedévekétől és az új uniós tagokétól. A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) két adatot tett közzé tegnap: a hazai össztermék (GDP) 3,2 százalékkal bővült a negyedik negyedévben, s 3,9 százalékkal 2006-ban, míg az infláció januárban 7,8 százalékra kapaszkodott fel a múlt év azonos hónapjához viszonyítva. (A GDP tavaly negyedévente 4,9, 3,8, 3,8 és 3,2 százalék volt. Az infláció a múlt évi két-három százalékos sávból szeptemberben tört ki, decemberben 6,5 százalékra kúszott fel, éves átlagban 3,9 százalékot tett ki.)

Mindkét számsorban a tavaly ősztől megindított deficitcsökkentési folyamat ragadható meg. Az adó- és árváltozások nyomán csökken a belső kereslet, ez fékezi a gazdaság lendületét, hiszen a GDP kétharmadát a fogyasztás adja, ám ezzel egy időben meglódul az infláció - éppen az említett intézkedések miatt. Érvényesülni látszik ugyanakkor az a hatás is - véli Barcza György, az ING elemzője -, hogy a piaci viszonyok közepette a kisebb kereslet kordában tartja az áremelkedést, így várhatóan kilenc százalékon tetőzik az infláció február-márciusban - nem jóval magasabban, ahogyan többen, köztük Járai Zsigmond jegybankelnök, becsülték hetekkel ezelőtt -, s az év vége felé 5,5 százalékra esik vissza. Akadnak, akik ennél valamivel alacsonyabb ütemet jósolnak.

A GDP-adat egyelőre a KSH és az Ecostat gyorsbecslése, a mutató mögött meghúzódó számok egyelőre nem ismertek. Tény, hogy az ipari termelés kedvezően alakult, s az export pedig 16 százalékkal bővült, míg az import 13-mal, s ennek nyomán csökkent a külkereskedelmi mérleg hiánya. A beruházás és a fogyasztás alakulásáról azonban még nincsenek részletes adatok, csupán a kiskereskedelmi forgalom utal a belső kereslet lanyhulására. Minthogy a költségvetés hiánya tavaly elérte a GDP 10 százalékát, s a deficitet a kormány az idén 6,8 százalékra akarja leszorítani, ami erőteljes megszorítással ér fel, az idei előrejelzések igen viszszafogottak. A kormányzat 2,2 százalékos gazdasági növekedésre számít 2007-ben, az elemzők két-három százalékra. - Kérdés, mi lesz az Európai Unióban, ha nem törik meg a lendület, akkor a magyar gazdaság 2,5-3 százalék közötti iramban bővülhet - mondja Trippon Mariann, a CIB Bank elemzője. A külső konjunktúra esetleges kedvező hatását Kondrát Zsolt, az MKB vezető elemzője sem vonja kétségbe, de bevallottan borúlátó prognózisa szerint az idei növekedés két százalék lesz, a reálbér négy-öt, a fogyasztás fél-egy százalékkal csökken.

Az Eurostat kedden publikálta első becslését a múlt évi GDP-ről. Az eurózónában 2,7, az EU-ban 2,9 százalék volt a növekedés, az utolsó negyedben pedig 3,3, illetve 3,4 százalék. - A magyar adatok a fiskális intézkedéseket tükrözik, de rávilágítanak a lemaradás mértékére is - írta lapunknak is megküldött elemzésében Maya Bhandari, a Lombard Street Research szakértője, emlékeztetve rá, hogy Szlovákia a negyedik negyedévben 9,5 százalékos, "kínai" ütemet diktált, s Csehország és Lengyelország is hat százalékkal növekedik. A múlt év utolsó három hónapjában egyébként Németország, Ausztria és Spanyolország is megelőzte Magyarországot, amire az utóbbi években nemigen akadt példa.

Az infláció is a kiigazítási intézkedések hű tükörképe. A januári adat azonban még nem ad teljes képet. - Meg kellene várni az átfogó elemzéssel a februári és a márciusi adatokat, hiszen akkor már minden adminisztratív árváltozás megjelenik az indexben - mondta Trippon Mariann. Az elemzői óvatosságot támasztja alá, hogy míg például a gázár emelése még nem, a távhőé már teljesen benne van a januári számokban. A KSH közleménye kiemeli, hogy decemberhez képest az infláció 1,2 százalékkal gyorsult, ezen belül az élelmiszerek 1,4, a háztartási energia 4,7, a távfűtés 30, a gyógyszer 9 százalékkal drágult, a ruházkodás, a tartós fogyasztási cikkek és az üzemanyagok árai csökkentek. Egy év alatt az élelmiszerek 13, a háztartási energia 23, a távfűtés 40 százalékkal drágult, a szolgáltatások árai viszont az átlagosnál kevésbé emelkedtek.

Picit magasabb inflációs értékre számított Kondrát Zsolt, s kedvezőnek ítéli, hogy az élelmiszer- és energiaáraktól megtisztított maginfláció decemberhez képest csak 0,1 százalékkal növekedett, az ipari termékek és piaci szolgáltatások árai meg a vártnál kevésbé emelkedtek. Így lehetséges, hogy az infláció kilenc százalék alatt - s nem felette - tetőzik a következő hónapokban, s az év végére 4,9 százalékra ereszkedik vissza. Trippon Mariann kissé kilenc százalék felett várja a tetőzést, de ugyancsak öt százalék alatt a decemberi adatot. Ennek fényében az elemzők egyelőre nem számítanak a nyolcszázalékos alapkamat emelésére a monetáris tanács februári ülésén.

Az előrejelzések persze a kiigazítás bizonytalanságaival terheltek, de a trend azért látható: további - nemzetközi mércével is erőteljes - lassulás a gazdaságban, majd az év második felében némi élénkülés; előbb gyorsuló, majd mérséklődő infláció, s mindezek nyomán javuló külső és belső egyensúly. Bhandari pedig egyenesen a kiigazítás sikerétől teszi függővé, hogy elkerülhető-e a pénzügyi válság.