Kétféle tényfeltárás Olaszliszkáról
A faluban szörnyűséges méreteket ölt a gyűlölet, a rettegés - olvasható annak a tényfeltáró vizsgálatnak az összefoglalásában, amelyet Horváth Aladár, a Roma Polgárjogi Alapítvány vezetője készített Olaszliszkáról. Valószínűleg mindenki tudja: arról a faluról van szó, ahol tavaly ősszel brutálisan meggyilkolták Szögi Lajos tiszavasvári tanárt. A tudósításokból kiderült, hogy az elkövetők romák voltak. A hírre a szélsőjobb cigányellenes kampányba kezdett.
Továbbra sincs gyanúsítottja a cigánytelep házcserepeit, ablakait bezúzó kődobálásoknak - utal a gyilkosságot követő atrocitásokra Horváth Aladár jelentése. (Az alapítvány vezetője január 24-én és 25-én vizsgálódott a helyszínen.) A telepiek őrjáratot szerveztek, az álmatlanságtól és a nélkülözéstől frusztráltak, kimerültek. A szülők többsége nappal alszik, éjszaka a gyerekek nyugalmát próbálja őrizni. A helyi cigány kisebbségi önkormányzat elnöke attól tart, hogy a hiszterizált és túlfeszített indulatok bármely pillanatban újabb tragédiához vezethetnek.
Az olaszliszkai ellenzék szerint önző és harácsoló a helyi elit, szétosztják egymás között vagy elherdálják a falu vagyonát - egyebek mellett ez áll a jelentésben. A beszámoló példaként említi, hogy százezer forintért lebontották a zsinagógát (mint ahogy két egykori rabbiházat is ledöntöttek), mert cigányok szerették volna megvenni, és a frekventáltabb területen építkezni.
Horváth Aladár helyzetértékelését erősen vitatja Gellért Kis Gábor szocialista politikus, a parlament emberi jogi bizottságának volt elnöke. Neki a keresztgyereke lakik Olaszliszkán: évente többször megfordul a faluban. A tényfeltárónak nevezett vizsgálat szerinte nem bizonyított és valótlan kijelentéseket is tartalmaz, valamint olyan megállapításokat, amelyek a tényeket hamis színben tüntetik fel. Gellért Kis már a kiindulási ponttal sem ért egyet: néhány helybéliben valóban „buzog az indulat”, de - mondta - felelőtlenség azt állítani, hogy szörnyűséges méreteket ölt a gyűlölet és a rettegés.
Kétségtelen, hogy a cigány családok házai közül többet és többször megdobáltak, a támadások azonban nem személyek ellen irányultak. Ezek a cselekedetek elítélendők, és elvárható a rendőrségtől, hogy minél előbb elfogja a tetteseket, de - hangsúlyozta a szocialista politikus - túlzás olyan látszatot kelteni, hogy a romákat szinte már fizikai létükben fenyegetik.
A Roma Polgárjogi Alapítvány vizsgálati jelentésében szereplő „olaszliszkai ellenzék” kifejezés Gellért Kis tudomása szerint egyetlen embert takar, történetesen azt a személyt, aki a polgármester ellenjelöltjeként indult a választáson. A vészkorszak után gazdátlanná vált zsinagógának és a két rabbiháznak ma már tényleg csak a hűlt helye létezik, de - tette hozzá - rosszindulatú ferdítés, hogy az önkormányzat potom pénzért, cigányellenes érzelmektől vezérelve lebontatta volna az építményeket. Ezt legfeljebb csak a maradványokkal lehetett megtenni, mert a hasznosítható építőanyagot ismeretlenek már korábban széthordták - mondta. (Gellért Kis a jelentés többi, e cikkben nem részletezett állításáról is úgy gondolta, hogy általában csak távoli kapcsolatban van a valósággal.)
Mindenki érzi, hogy a tragédia miatt emberileg nagyon nehéz helyzetbe került a falu, megkérdőjeleződtek az együttélés normái - állapította meg Gellért Kis Gábor. Ahhoz viszont, hogy a cigányok és a nem cigányok közösen megtalálják a kivezető utat, szerinte legalább az alapvető tényekben egyezségre kellene jutni.
Horváth Aladár és Gellért Kis Gábor véleményét egyelőre aligha lehet közös nevezőre hozni. A vitát talán az a válságkezelési stratégia mozdítja ki a holtpontról, amit a Roma Polgárjogi Alapítvány készül kidolgozni az olaszliszkai helyzet megoldására. Már több javaslat is született: az alapítvány a szociális minisztériumtól például a cigánytelep felszámolását kéri, a megyei munkaügyi központtól azt, hogy biztosítson bértámogatást 25-30 ember foglalkoztatásához, a gazdasági tárcától pedig helyi vállalkozások elindításához vár anyagi segítséget.
