"Körülbelül 30 ezer tantermet fel fogunk szerelni - tábla és kréta helyett - a kétoldalú virtuális kommunikációt lehetővé tevő, a világot kinyitó, úgynevezett digitális táblákkal" - jelentette be hétfőn Gyurcsány Ferenc miniszterelnök évértékelő beszédében, az interaktív táblákat (vagy aktív táblákat, esetleg white boardokat) forgalmazó cégek többségének legnagyobb meglepetésére, ám meglehetősen nagy örömére is. Eddig ekkora üzleti lehetőség ugyanis még nem csillant meg előttük.

A tervek szerint ma a nyolcadik kerületi Deák Diák Általános Iskolában mutatják be hivatalosan a kormányzati tervet. A kormányfő mellett Hiller István oktatási és kulturális miniszter, MSZP-elnök, Bajnai Gordon fejlesztéspolitikai kormánybiztos, és Magyar Bálint volt oktatási miniszter a Nemzeti Fejlesztési Ügynökséghez tartozó Fejlesztéspolitikai Irányító Testület (FIT) alelnöke együtt fejti ki az elképzelést, és tekinti meg a bemutató órát is.

Az interaktív tábla egyfajta interakció a számítógép felületén megjelenő ábrákat a falra vetítő projektor, a speciális érzékelőkkel ellátott fehér felület - a tábla - és a számítógép között. A tanár a táblánál állva ujjának érintésével, vagy egy speciális digitális ceruzával (tollal) a projektoron keresztül éppúgy irányíthatja a számítógépet, mintha éppen egy billentyűzet előtt ülne. Csak éppen most az egész osztály rögtön látja is a végeredményt, sőt jobban eleresztett iskoláknál, ahol a tanulóknak saját gépeik vannak, akár a padból ülve a nebulók is írhatnak a digitális táblára.

Az ötlet gazdájának Magyar Bálintot tartják. A volt oktatási miniszter már két-három évvel ezelőtt felszerelte volna interaktív táblákkal az iskolákat, ám - mint lapunknak elmondta - akkor nem volt rá pénz. Most viszont rendelkezésre állnak EU-s források. Magyar Bálint szerint az interaktív táblákkal egyszerre lehet élményközelivé tenni az oktatást, és paradigmaváltást hozni az iskolai technológiában. A diákok figyelmét jobban le lehet kötni, a pedagógusok számára pedig mind a hagyományos, frontális, mind pedig az alternatív pedagógiai módszerek alkalmazását megkönnyíti. Úgy fogalmazott: az interaktív táblának esélykiegyenlítő hatása is van, hiszen a legeldugottabb település iskolájába is eljuthat. Így egy kis falu diákjai is "virtuális sétát" tehetnek például a Nemzeti Múzeumban, anélkül, hogy kimozdulnának.

A Miniszterelnöki Hivataltól kapott tájékoztatás szerint az uniós források felhasználásában jelentős szerepet kap majd az interaktív táblák beszerzése. A "XXI. századi iskola" megvalósítására lehívható EU-s pénzek kétharmadát, 40 milliárdot tenne ki ez a program - a pénzt az uniós Társadalmi Infrastruktúra Operatív Program, a Közép-magyarországi Régiós Program és a többi regionális operatív program biztosítaná.

A jelenlegi tervek szerint 2009-ig az Intelligens Iskola Program részeként ötezer - tulajdonképpen az összes hazai - iskola pályázhatna uniós forrásokból a táblát, projektort és számítógépet tartalmazó interaktív szett megvásárlására. Magyar Bálint közlése értelmében a táblákat nem maguk az iskolák választanák ki: a Miniszterelnöki Hivatal Központi Szolgáltatási Főigazgatósága írja majd ki a központosított közbeszerzési pályázatot, az iskolák pedig onnan rendelhetik meg az eszközöket, amelyek árát a megnyert EU-s forrásokból fizetik majd ki.

A terv szerint a 2008/2009-es tanévre a mintegy 62 ezer magyarországi tanterem felét fölszerelnék digitális táblával. Ez 30-35 ezer eszköz beszerzését jelenti - a 40 milliárdos kerettel számolva darabonként 1,2 millió forintos költséggel. Igaz: miután a szállítónak a pedagógusok képzését is biztosítania kell, a pénz egy része biztosan nem csak a virtuális táblára megy el. Ez viszont nem jelenthet túl nagy kiadást. Magyar Bálint szerint például az eszköz használata könnyű: két-három nap alatt megtanulható.

Ez azonban így is meglehetősen drága beszerzést jelez. Néhány iskolában ugyanis már van ilyen tábla - az oktatási intézményekben több mint ezer már működik. Magyarországon jelenleg öt nagyobb importőr cég és száz-százötven kisebb-nagyobb viszonteladó forgalmazza a különféle típusú interaktív táblákat az iskolák, és kisebb részt az üzleti szféra számára. Mint a hazai pályán piacvezetőnek számító cégektől megtudtuk, az iskolák által eddig igényelt szettek ára bruttó hatszáz- és kilencszázezer forint között volt, mégpedig oktatással együtt. A szórás természetesen nagy, olyan esetről azonban nem hallottunk, hogy ennél drágább lett volna a beszerzés. (Persze ez elképzelhető: van gép 4-5 millió forintért is, csak azt eddig iskolák nem vásárolták meg.) Ahogy az egyik beszállítótól megtudtuk: a 2005-ös HEFOP-pályázatban iskolánként megpályázható ötmillió forint körüli keretből kijött például három rögzített és két mobil interaktív tábla, továbbá három multimédiás számítógép. (Az összetétel természetesen iskolánként változott, az arányok nagyjából hasonlóak.)

Mindez annyit jelent: 21 milliárd forintból megoldható volna, de 31 milliárdnál aligha kerülne többe harmincötezer tanterem komplett felszerelésére - a normál piaci árak mellett.

Központosítva

A központosított közbeszerzés lényege az, hogy az állam együtt intézze el azokat a beszerzéseit, amelyek esetében sok intézmény venne ugyanolyan eszközöket. Így ugyanis elméletben olcsóbb ajánlat érhető el: a nagyobb beszerzési értékre nagyobb árengedményt is jelent.

A szabályok szerint olyan eszközöket, amelyeket központilag szereznek be - erre a kancellárián a Központi Szolgáltatási Főigazgatóság jogosult - nem lehet más úton megvásárolni (kivétel: ha olcsóbban tudják megszerezni ugyanazt). A rendszerben a KSZF egy keretszerződésre ír ki közbeszerzési pályázatot. A nyertes arra kap lehetőséget, hogy minden olyan intézménynek szállítson, amely az adott áruból kér - természetesen a keretszerződésben kikötött áron, ám újabb közbeszerzési eljárás nélkül. Így az intézményeknek is egyszerűbb: nem kell bíbelődniük a versenyeztetéssel. Mindez pedig annyit is jelent: mód van arra, hogy egy intézmény az uniós forrásból elnyert pénzeit olyan eszközök megvásárlására fordítsa, amelyek szállítására a KSZF már leszerződött. Igaz: így voltaképp ugyanaz a szervezet - a Miniszterelnöki Hivatal - ítéli oda a forrást, amely szerződik a szállítóval.

Ráadásul nemrég volt már példa arra, hogy a központi közbeszerzés végül furcsa eredményt hozott. A készenléti szervezetek (rendőrség, mentők, tűzoltók) új egységes digitális rádiótávközlő (EDR) rendszerének használatához szükséges 20-28 ezer készülék megvásárlása ugyanis úgy kerül majd összesen mintegy 9 milliárd forintba, hogy ennek majdnem a feléért is vásárolhattak volna, esetleg jobban megfelelő rádiókat. Az ok az, hogy az eljárásban kizárták az olcsóbb ajánlatot tevő versenyzőket - egyes speciális készülékeik ugyanis nem feleltek meg a kritériumoknak. Arra nincs ugyan magyarázat, miért voltak részei a speciális - néhány száz darabos - készülékek a tömegbeszerzéseknek, ám annyi biztos: a kizárásokkal a drágább ajánlat nyerhetett. Ráadásul úgy, hogy a készülékek nem is mindenben passzolnak az EDR-rendszerhez. Ám miután a Közbeszerzési Döntőbizottság - nagyrészt az elkésettségre hivatkozva - elutasította az egyik kizárt versenyző kifogásait, a rendőrség, a mentők és a tűzoltók vezetői leginkább csak a győztes konzorcium készülékeiből rendelhetnek.

Kakaóbiztosan drága PC a gyerekeknek

Nem túl jó emlékeket idéz a gyermekek okítására szánt informatikai beszerzés: a kakaóbiztos számítógépek ügye évekig tartotta lázban a sajtót. Az akkor még létező informatikai tárca 2004-ben például 400-500 óvodát kívánt felszerelni speciális, a kisgyermekek fejlesztését szolgáló számítógépekkel. A kakaóbiztos gépek ügye aztán meglehetősen nagy vihart kavart: a gépek darabját több mint egymillió forintért vásárolták meg, a keretből így csak 269 óvodának jutott. A szállító Haitec Magyarország Kft. így majdnem háromszázmillió forintos bevételhez jutott. A hasonló tudású - szintén "gyermekálló" - gépeket eközben a piacon 400 ezer forintból be lehetett volna szerezni programokkal, oktatással együtt. A tárcáról szóló ÁSZ-jelentés egy évvel később azt állapította meg: "fennáll a kockázata annak, hogy a beszerzést nem optimális áron valósították meg" - az eljárásban ugyanis a műszaki leírás nem volt teljes és egyértelmű, és a bírálók figyelmen kívül hagyták azt is, hogy a megvásárolt gépek nem minden paraméterükben feleltek meg a kiírásnak. Mindeközben a megkérdezett óvónők fele úgy nyilatkozott: nem vagy nem nagyon érzi magát magabiztosnak az óvodai PC használata során. Azt a program bírálói már korábban is mondogatták: nem biztos, hogy éppen számítógépre lett volna szükség az óvodákban - a pénzt talán olyan játékok beszerzésére is fel lehetett volna használni, amelyekkel egyszerre nem csak egy-két gyermek tud foglalatoskodni. Ráadásul az is kiderült: a magyarok fizettek ezekért a gépekért először a világon: az IBM KidSmart nevű programjában ugyanis ingyen adományozza e gépeket.

Interaktív tábla a Hegedûs Géza Általános Iskolában. Mûködik