A Kossuth téri kordon felállítása óta csak előzetes bejelentkezés alapján fogadnak látogatókat az Országgyűlés épületében. Bakos Emil, a Parlament gazdasági főigazgatója lapunk információját megerősítve közölte: immár az egyéni látogatóknak is be kell jelentkezniük az ismert elérhetőségeken, telefonon, e-mailben vagy faxon. Amúgy változatlanul kis csoportokban kalauzolják végig a vendégeket a házon. Mindez a jelek szerint nem vette el a turisták kedvét, legalábbis folyamatosan érkeznek csoportok az Országházba.

A Parlament környékén egyébként még a szokottnál is nagyobb a készültség: immár golyóálló mellényes, géppisztolyos rendőrök is védik a Házat a Teve utcai rendőrszékházat ért éjszakai támadás miatt.

A Kossuth téren jelentősen nőtt és állandósult a biztonsági kockázat 2006 szeptembere óta - állapította meg a minap a kormány nemzetbiztonsági kabinetje. A titkosszolgálatokat felügyelő miniszter korábbi közlése szerint tavaly ősz óta az Országház épülete is nagyobb veszélynek van kitéve; Szilvásy György arra hivatkozott, megszaporodtak az épület elleni fenyegetések; "szélsőséges csoportok olyan tervet is készítettek, hogy megpróbálnak bejutni a Parlament épületébe".

A Parlamentet körülölelő fémkordont éppen ezért nem szerelik le március 16-ig - legalábbis a hatóságok. A tér addig "biztonsági műveleti terület" marad.

Ahogy a rendőrségnél a műveleti területté nyilvánítás, úgy az önkormányzatnál a "közterület-használati engedély" elbírálása a gyülekezési jog korlátozásának fő eszköze.

Tegnap adtunk hírt arról, hogy az Alkotmánybíróság (AB) megsemmisítette azt a fővárosi közgyűlési rendeletet, amely a politikai rendezvényeken a hangosítást, járművek elhelyezését, illetve színpad állítását önkormányzati hozzájáruláshoz kötötte. Az alkotmány szerint "a Magyar Köztársaságban az alapvető jogokra és kötelességekre vonatkozó szabályokat törvény állapítja meg", vagyis a helyhatóság túllépte hatáskörét, amikor a törvénynél alacsonyabb szinten, rendelettel korlátozta a gyülekezés szabadságához fűződő jogokat - állapította meg az AB.

A Főpolgármesteri Hivatal keddi közleményéből az derül ki, hogy számukra csak a döntés után vált világossá, "hogy ezt a kérdést kizárólag az Országgyűlés rendezheti. Demszky Gábor főpolgármester tavaly ősszel, a rendelet módosításakor azt nyilatkozta lapunknak (miután Budapest a szabadság fővárosa feliratú karkötőket osztott a városatyáknak), hogy csak egy eszközt akartak adni például a Kossuth téri rendezetlen állapotok felszámolásához, szó sincs a gyülekezési jog korlátozásáról.

Kérdés, hogy az AB-döntés érinti-e a Kossuth téri kordon körüli jogi vitát. Szijjártó Péter Fidesz-szóvivő szerint ugyanilyen alapon a kordon is alkotmányellenes. A budapesti főkapitány azonban arra hivatkozhat, hogy a rendőrségi törvény egy passzusa alapján záratta le a teret.