Napolitano kifordította a csontvázat a szekrényből
Róma elutasítja a vádakat. Két emlékezés napját tartanak Olaszországban: január 27-én a holokauszt, február 10-én pedig a Trieszt és Fiume (Rijeka) közötti Karszt-hegység repedéseibe (a foibéba) dobott áldozatokról emlékeznek meg. Ide rejtették azt a 10-15 ezerre becsült olasz halottat (fasisztákat, antifasisztákat egyaránt), akiket 1945 májusa és júniusa között a titoisták mészároltak le.
Az olaszok menekülése Isztriából és Dalmáciából már 1943-ban megkezdődött: 350 ezren hagyták el otthonukat, amiért a mai napig vagyoni és erkölcsi kárpótlást követelnek. Az ide-oda tologatott olasz-jugoszláv határ áldozatainak, kifosztottjainak és menekültjeinek tragédiájáról 2005 óta emlékeznek meg Itáliában február 10-én, az 1947-es párizsi szerződés napján, amikor a nagyhatalmak megfosztották Olaszországot a Trieszttől egészen Záráig (Zadar) terjedő területtől. Trieszt 1954-ben lett ismét olasz. Hiába telt el több mint fél évszázad, hiába omlott össze 2004-ben a Goriziát Nova Goricától elválasztó fal, hiába támogatja Róma Zágráb EU-s csatlakozását, a foibék minden évben felszakítják a sebeket mindkét oldalon. Ez a történelmi fejezet Itáliában sokáig tabu volt a fasiszta múlt miatt, a volt kommunista, ma baloldali olasz államfő talán azt hitte, elérkezett az ideje - ahogyan fogalmazott - az ideológiai vakság okozta hallgatás megtörésének.
Napolitano barbárságnak, emberiségellenes bűntettnek nevezte az olaszok legyilkolását, megfeledkezve az olasz fasiszták mészárlásairól - jegyezte meg Mesic. De Napolitano szavait hazájában is csak a jobboldal dicsérte, miközben a baloldali pártok fenntartásaikat fejezték ki. A Triesztben rendezett megemlékezésen kifütyülték Szlovéniát, a Carrarában a foibékról rendezett fotókiállításon a baloldaliak a mártírnak kikiáltott fasiszták ellen tüntettek, az emléktáblákat ledöntötték. Mesic "támadása" után az olasz kormány Napolitanót védi, tisztázást sürgetve Zágrábtól. Kedden a római külügyminisztériumba hívták a horvát nagykövetet, és az olasz külügyi államtitkár lemondta horvát látogatását.
Az emlékezés napja eddig még sohasem volt feszültségmentes. A közszolgálati RAI által sugárzott foibefilmet már tavaly is heves tiltakozás kísérte a határ túloldaláról. Zágráb azt javasolja, vegyes történészbizottság tisztázza a múltat. Az olaszországi szlovén kisebbség pedig hármas elnöki találkozót sürget a megbékélés jegyében. Az olasz sajtónak nyilatkozó Marino Manin, a zágrábi történeti intézet kutatója szerint a probléma az, hogy amit az egyik fél területcsatolásnak tart, azt a másik felszabadulásként élte meg.
