A műsorvezető hiába próbálta felolvasni korábbi nyilatkozatát, az elnök nem tágított. Pontosítása szerint a román hatóságok csak akkor lépnek majd fel az úgynevezett népszavazás szervezőivel szemben, ha azok a "közvélemény-kutatás" eredményeit megpróbálják más célokra felhasználni. Például arra, hogy egyoldalúan kikiáltsák Székelyföld területi autonómiáját. Mindaddig azonban bárkinek törvény adta joga, hogy bármilyen kérdésben véleményt nyilvánítson.

Az államfői retirálás a román sajtót is elbizonytalanította. Bonyolította a helyzetet az is, hogy Vasile Blaga belügyminiszter kijelentette: nincs törvényes alapja a véleménynyilvánítás jellegű székelyföldi népszavazás betiltására.

A keddi bukaresti lapok többsége ugyan éppen az autonómiavitát helyezte tudósításainak központjába, de a történteket csak egy-két újság kommentálta. A Gandul például úgy látta, hogy a román belügyminiszter mind Basescu államfőt, mind pedig Calin Popescu Tariceanu kormányfőt megleckéztette. A Basescuhoz közel álló Evenimentul Zilei cikkírója azt emelte ki, hogy a székely autonómiának nincs gazdasági alapja, hiszen a Székelyföld szegény régió, így rászorul a központi költségvetésből visszaosztott pénzekre. A Jurnalul National napilap szerint Sólyom László azzal öntött olajat a tűzre, hogy kifejtette: a romániai magyar társadalom tagjai Románia lojális állampolgárai, de a magyar kultúrnemzethez tartoznak. A nacionalista Ziua viszont azért triumfált, mert véleménye szerint a referendum törvénytelen és alkotmányellenes jellegének hangsúlyozásával Basescu "szemébe vágta" magyar kollégájának a tényeket.

Csak a Cotidianul vélte úgy, hogy a magyar államfő "rossz időpontban" érkezett Bukarestbe. Ezen a véleményen volt egyébként a szintén Bukarestben megjelenő Új Magyar Szó is. A kolozsvári Krónika vezércikkírója viszont úgy vélte, a magyar államfőnek azért kellett autonómiából kioktatnia román tárgyalópartnereit, mert az RMDSZ vezetői ezt elmulasztották megtenni.

A Cotidianul a nem nyilvános tárgyalásokról kiszivárgott információkra hivatkozva közölte: a légkör akkor forrósodott fel, amikor a magyarországi románság jogai kerültek terítékre, illetve az a tény, hogy a magyarországi kisebbségek a mai napig nem rendelkeznek parlamenti képviselettel.

Romániában az idén 6,5 százalékos lesz a gazdasági növekedés - ennyire számít a Nemzetközi Valutaalap (IMF). Az idén az EU-hoz csatlakozott ország folyó fizetési mérleghiányát 12 százalék körülire várják a tavalyi 10 százalék után.

A román gazdasági miniszter szerint tavaly egész évben a román gazdaság 8 százalék körül bővült. Az idei évre a kormány ehhez képest maga is valamelyes lassulást, ugyancsak 6,5 százalékot vár. Az infláció a várakozások szerint az idén 4 százalék körül lesz. A Reuters elemzői a tavalyi évre 7,7 százalékos, az ideire 6,4 százalékos GDP-növekedést várnak.(MTI)