Sólyom: A magyarság nem azt jelenti, hogy népi táncokat járunk
Sólyom ismét magától értetődőnek nevezte Európában a kulturális, és lehetségesnek a területi autonómiát, ami egyelőre vörös posztó a román politikai elit és közvélemény szemében. Sólyom nyilatkozatával félreérthetetlenül Traian Basescu román elnöknek "üzent vissza": a hajóskapitánynak is hívott politikus hétfőn magyar vendége előtt rendkívül heves kirohanást intézett a székelyföldi véleménynyilvánító "referendum" szervezői ellen. Basescu alkotmány- és törvényellenesnek nevezte azt, hogy Hargita, Maros és Kovászna megyében tesztelik a magyarok véleményét arról, akarnak-e területi autonómiát. Hétfőn késő este Basescu finomított szavain, azt fejtegetve, hogy a teszt csak akkor lenne alkotmányba ütköző, ha azzal egyenesen az autonómiát akarnák kivívni. A viszszakozástól függetlenül a keddi bukaresti lapok a román államfő fenyegető megnyilatkozását hozták címlapjaikon.
Tőkés László püspök, az Erdélyi Nemzeti Tanács elnöke fontosnak nevezte, hogy Basescu finomított állásfoglalásán. Kolozsvári találkozójukon azt kérte Sólyomtól: vegye védelmébe a székelyföldi népszavazás szervezőit. Tőkés szerint figyelemre méltó, hogy míg a román politikusok össztüzet zúdítottak a magyarokra, addig Vasile Blaga belügyminiszter nem talált semmilyen törvénybe ütközőt a mozgó urnás véleményszondázásban.
Multikulturális, többnemzetiségű városban köszöntötte a magyar államfőt Kolozsvár polgármestere. Emil Boc szerint azonban az etnikai békét veszélyeztetné, ha kétnyelvű helységnévtáblákat helyeznének el, ráadásul ez törvénybeütköző is lenne, mert Kolozsvárott a magyarok aránya nem éri el a húsz százalékot. A Demokrata Párt elnöki posztját is betöltő Boc szintén módosított a székelyföldi autonómiatörekvésekkel szembeni éles kirohanásán. Elismerte, hogy Romániában véleményszabadság van, ugyanakkor szerinte a belső referendum sérti a román alkotmány szellemét.
A magyar államfő Marosvásárhelyen és Kolozsvárott érezhetően igyekezett újszerű megközelítésbe helyezni az erdélyi magyarság helyzetét. Többször találkozott az RMDSZ vezetőivel, de tárgyalt a szövetséggel szembehelyezkedő erők emblematikus figurájának tartott Tőkéssel is. A kisebbség szót Sólyom ki sem ejtette a száján, végig arról beszélt, hogy az erdélyi magyarság a kulturális értelemben vett magyar nemzet része. A magyar állami forrásokból létrejött és azóta is támogatott Sapientia magánegyetemen járva azt mondta: az asszimiláció ellenszerét a minőségi és versenyképes társadalomban, az óvodától a felsőoktatásig terjedő önálló magyar képzési rendszerben látja. A magyarság nem azt jelenti, hogy népi táncokat járunk - jelentette ki Sólyom, aki segítséget ígért ahhoz, hogy a Sapientia megkapja a szükséges anyaországi támogatást. Ez utóbbit a Gyurcsány-kormány a megszorítások és az átalakított határon túli támogatások miatt évi egymilliárd forintra csökkentette.
