Ezúttal is fölmerült a gyanúja annak, hogy a zsarupalotára leadott lövések hátterében politikai szál is meghúzódhat. 1998-ban e mostaninál jóval direktebb összefüggések is fölfedezhetők voltak, azonban ezeket azóta sem sikerült hitelt érdemlően igazolni. Íme, 1998 bombakrónikája (a parlamenti választásokat május 10-én, illetve május 24-én tartották):

Március 8-án Molotov-koktélt dobtak az SZDSZ hódmezővásárhelyi képviselőjelöltje, Kecskés Ákos szeméttárolójába. Négy nappal később a Független Kisgazdapárt Belgrád rakparti székháza előtt találtak robbanószerkezetet egy nejlonzacskóban, újabb négy nap múlva pedig bomba robbant a párt elnökének, Torgyán Józsefnek a lakása közelében. Személyi sérülés nem történt, de a lakás és a közelben álló gépkocsik megrongálódtak.

Május 1-jén, péntek éjszaka Szájer Józsefnek, a Fidesz akkori alelnökének Futórózsa utcai lakása előtt robbant pokolgép. A detonáció ökölnyi nagyságú lyukat ütött az első és a második emelet közti lépcsőházi födém 35 centi vastag vasbetonjába, kitörte a négyemeletes panel társasház összes lépcsőházi ablakát, emellett sok lakás utcára néző ablakát is. Szintén májusban az MDF egyik fővárosi kerületi irodája előtt robbant pokolgép, júniusban pedig a Fidesz budapesti székházának félemeleti balkonját szakította le egy robbanás, amely megrongálta a kőkerítést is.

A merényletek kapcsán végzett közvélemény-kutatások érdekes eredményt hoztak. A Torgyán-lakás előtt felrobbant bomba után például az FKGP tetszési indexe nem nőtt, sőt: abban az időszakban csökkent. A Szájer József elleni merényletet követően végzett felmérésből pedig kiderült, hogy a politika és a rendőrség alvilági kapcsolatait a megkérdezettek majd' háromnegyede feltételezte.

A tetteseket azóta sem sikerült felkutatni. (F. Zs.)