A díjat évente három, kimagasló eredményt elért 35 év alatti kutató nyerheti el. A húsz-húszezer euróval megerősített elismerést idén Gyurcsányi E. Róbert kémikus, Katona István agykutató és Langó Péter régész kapta. Az elismeréseket Vizi E. Szilveszter, a Magyar Tudományos Akadémia (MTA), s egyben a díjat odaítélő Közép-Európai Tehetségkutató Alapítvány elnöke tegnap adta át.

A díjat Kenyeres Sándor üzletember 2002-ben alapította magánvagyonából olyan fiatal, 35 év alatti magyar tudósok elismerésére, akik nemzetközileg is jelentős eredményeket értek el az élet-, a természet- és a társadalomtudományok terén. Az elmúlt öt évben 15 kutató részesült az egyenként 20 ezer euróval járó elismerésben - összesen mintegy nyolcvanmillió forintot kaptak a fiatal kutatók. Jól választanak a zsűri tagjai, hiszen egy korábbi díjazottból, Nusser Zoltánból idén akár akadémikus lehet. (A jelöltséget már megszerezte, kérdés, hogy mit szól ehhez az akadémiai szakbizottság.) Jövőre már a tudósok mellett egy fiatal művészt is elismernek.

A kolozsvári születésű, de már bő évtizede Magyarországon élő Gyurcsányi E. Róbert, a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem docense bioszenzorokról (biológiai érzékelőkről) szóló pályázatával érdemelte ki az elismerést. Ez a szenzor a miniatürizált mérőeszközök “lelke”, olyanoké, amelyekkel a helyszínen lehet vizsgálatokat végezni. A jelenleg a nanocsövek kémiai módosításával kísérletező kutató nevéhez hat vizsgálati és kilenc analitikai módszer kifejlesztése fűződik. Munkájának egy része szabadalommal védett.

Katona István agykutató az MTA Kísérleti Orvostudományi Kutatóintézetének (KOKI) tudományos főmunkatársa. Pályázatában az agy azon mechanizmusát vizsgálta, amely a marihuána hatóanyagához hasonló vegyülettel vesz részt a szervezet “vezérlőegységének” munkájában. A rendszer a szervezet számos funkciójára van hatással, így  megismerése olyan kérdések megválaszolásához visz közelebb, mint bizonyos kábítószerektől való függés, az epilepszia kezelése vagy a  fájdalomcsillapítás. Katona István szerint e díj azt igazolja, hogy megfelelő körülmények között itthon is lehet világszínvonalú kutatást végezni. A KOKI-ban ilyenek a körülmények. Katona szerint az agykutatás terén Magyarország a világ legfejlettebb országainak színvonalán ér el tudományos eredményeket. Ehhez persze nagy tekintélyű tanítómesterek és hatékony csapatmunka kell. Az agykutató tudja mi a feladata: négy kiemelkedő képességű tanítványával dolgozik együtt laborjában, ahol saját bevallása szerint “éber állapotának” kilencven százalékát tölti. (A tudós impaktfaktora - ezzel mérhető a szakcikkek minősége - 170, munkáira több mint ezren hivatkoztak. Bizonyos szakterületen ennyi eredmény már elegendő az akadémikusi tagsághoz.)

Langó Péter régész a X. századi korai magyarság anyagi kultúrájának régészeti kutatása a Kárpát-medencében című pályázatáért kapta az elismerést. Az MTA Régészeti Intézetének kutatója szerint a honfoglalás korának kulturális hátteréről alkotott tudományos elképzelések ma már egyszerre tekinthetők a nemzeti és a nemzetközi kutatás kérdéseinek. Egy felemás helyzetre is felhívta a figyelmet. Miközben hazánk törvényhozása és gazdasági élete évek óta az Európai Unióval való információcseréről, együttműködésről szól, még napjainkban is születnek a magyar honfoglalást érintő külföldi interpretációk, amelyekről teljesen eltérő álláspontot képvisel a hazai szaktudomány. Ennek legfőbb oka az, hogy a honfoglalás korát a külföldi és a hazai szakma elsősorban magyar belügynek tekintette, így ez a terület jórészt kimaradt a régészet nemzetközi vérkeringéséből.