A magyarországi vizsgálatok egyértelműen kizárták, hogy a Csongrád megyében felbukkant madárinfluenza terjedt volna át Angliába élő baromfi vagy feldolgozott áru révén - így összegezhető a magyar főállatorvos és helyettese által bemutatott jelentésből, amelyet al juttatnak az Európai Bizottság illetékeseinek. Ebben tételesen felsorolják a Magyarország és Nagy-Britannia közötti baromfiforgalmat. Ez alapján semmi nem bizonyítja azt, hogy a ludak körében kitört magyar járványt élőállat- vagy áruszállítmány nem vihette Angliába.

A magyar szakemberek szerint a "bűnös" inkább a korábban Skóciában fellelt vírus lehet, amelyet hattyúk vihettek át a megfertőzött állomáynba. A hazai állategészségügyi hatóság vezetői szerint "az angol beteget nem nálunk kell gyógyítani".

Ezzel szemben "Igen magas szintű hasonlóságot" állapított meg a keddre elkészült hivatalos vizsgálat a Nagy-Britanniában és a Magyarországon észlelt madárinfluenza-vírus között - jelentette be kedden kora este Londonban a brit helyettes főállatorvos. Szerinte ez azt jelzi, hogy a brit és a magyar madárinfluenza-vírus "gyakorlatilag ugyanaz".

Süth Miklós főállatorvos közölte: a magyar állategészségügyi hatóságok megvizsgálták az Angliába, Bernard Matthews baromfi cégének baromfi  terméket szállító cégek áruforgalmát, a múlt év novembere és ez év  februárja között. Az okmányok átvizsgálását követően kiderült, hogy  Magyarországról élő állatot nem szállítottak a szigetországba, csupán hőkezelt nyers panírozott baromfiterméket, illetve pulykamell-filét.

Süth cáfolta azt az angol sajtóban megjelent állítást is, miszerint közös vágóhídon vágták volna Magyarországon a madárinfluenza által megfertőzött libákat és az Angliába került pulykákat. A szakember szerint erre a műveletre a vágóhídi  technológia nem alkalmas.

Süth Miklós határozottan visszautasította azt az angol sajtóban neki tulajdonított állítást, hogy a Bernarrd Matthews üzeme által feldolgozott pulykahúsból Magyarországon a SáGa Foods egyik üzemében virslit készítettek, amit Magyarországon, Németországban és Olaszországban is értékesítettek.

A főállatorvos a részletekről szólva elmondta: a járványügyi nyomozás során megvizsgálták a SáGa Foods és a kecskeméti székhelyű  Gall Food angliai szállításait, illetve az onnan behozott áruk  bizonylatait.

Eszerint a SáGa Foods-tól a múlt év novembere és ez év februárja  között összesen 364,775 tonna áru ment Angliába, onnan pedig 622,579 tonna érkezett Magyarországra. Élő állat a szállítmányok között nem volt.

A Gall Food összesen 200,39 tonna terméket szállított Angliába a Bernard Matthews baromfi cégnek. Élő állat e szállítmányok között sem szerepelt. 

Az MTI kérdésére válaszolva a főállatorvos elismerte, hogy  Magyarországra érkezett élő állat Angliából, de az nem Bernard Matthews cégétől származott. Bernard Matthews vállalkozása keltető tojást szállított Magyarországra, ám azokat Heves megyében, Egerben  keltették, azaz az ország északi részén.

A főállatorvos kitért arra is, hogy a SáGa Foods által feldolgozott baromfi az ország nyugati részéből származik, nem abból  a körzetből, ahol a madárinfluenzát azonosították. A Gall Food is az ország nyugati részéből vásárolt feldolgozandó  árut jórészt, csupán egy állattenyésztő telep van Délkelet-Magyarországon, ám az is távol a madárinfluenza fertőző  gócától. Süth Miklós szerint mindezek alapján nagy bizonyossággal  kizárható, hogy Magyarországról került volna a madárinfluenza  kórokozója Angliába. 

Bárány László, a Baromfi Terméktanács elnöke a sajtótájékoztatón  arról beszélt, hogy Magyarországon az állategészségügyi szabályok kitűnőek, a szakember gárda és a szakmai munka a legmagasabb színvonalú, ezért szerinte a magyar cégeket csak belerángatták az angliai madárinfluenza ügybe. Ezt pedig rendkívül  sajnálatosnak minősítette.

 Az EB elégedett a magyarországi vizsgálattal
Az Európai Bizottság elégedett azokkal a magyarországi vizsgálatokkal, amelyeket az ottani madárinfluenza H5N1 vírustörzse eredetének és a nagy-britanniai esetekkel való lehetséges összefüggés kiderítésére végeztek - közölte kedden a bizottság szóvivője.

"Elégedettek vagyunk a magyarországi vizsgálatokkal és azzal, hogy a magyar hatóságok ennek megfelelően eljártak" - mondta Philip Tod szóvivő a testület szokásos déli sajtótájékoztatóján.

Bejelentette, hogy Brüsszelben találkozóra került sor bizottsági, valamint magyar illetékesek között, brit szakértők  részvételével. Ezen a magyar résztvevők ismertették az eddigi vizsgálatok eredményét a brit madárinfluenza-járványban gyanúba  került vágóhidakkal kapcsolatban.

A magyar hatóságok képviselői kijelentették, hogy az ország  egyetlen más térségében sem fordultak elő madárinfluenza-gyanús esetek a zárt övezeten kívül, és a szükséges dokumentációt még a keddi nap folyamán átadják a bizottságnak - mondta el Tod. A beszámoló szerint novemberig visszamenőleg bizonyosan nem  kerülhetett ki hús az érintett övezetből, így a két szóban forgó vágóhídra sem.

A szóvivő szerint ez egyúttal azt is jelenti, hogy a vírus fertőzött hússal semmiképpen nem terjedhetett át brit állatokra. A két vírus összehasonlító eredményének megérkezéséig ugyanakkor még mindig nem zárható ki, hogy a két állomány egymást fertőzte meg - ennek módja elvben lehetett például vadmadarak közreműködése, de  közvetíthettek az egyik országból a másikba utazó személyek vagy  járművek is.

Az összehasonlító eredményt hamarosan várják Brüsszelben - szögezte le Tod.

Az Európai Bizottság a madárinfluenza magyarországi újbóli megjelenése óta már számos alkalommal megdicsérte a magyar hatóságok tevékenységét, és kifogást eddig egyetlen ízben sem emelt.

(forrás: NOL, MTI)