Nyilatkozatháború folyik a brit és a magyar állat-egészségügyi szakértők között arról, hogy milyen kapcsolat lehet a magyarországi, szentesi és az angliai, hultoni madárinfluenza-vírus között. A két ország agrárminisztere tegnap délután telefonon egyeztetett, hogy oldja a konfliktust. Gráf József arról biztosította kollégáját, hogy az ügyet itthon kivizsgálják, David Miliband pedig őt, hogy intézkedéseik nem hazánk ellen irányulnak. Ám eközben Magyarországon brit televíziós stábok próbálják kinyomozni a lehetséges kapcsolat szálait.

Nyilván a nemzetközi üzengetés is szerepet játszott abban, hogy az Egyesült Arab Emírségek szombaton betiltotta a brit, majd hétfőn a magyar élőmadár- és szárnyastermékimportot, a madárinfluenza legutóbbi magyarországi megjelenése miatt. Nagy kárt ez a bejelentés nem okoz, mert információink szerint évente mintegy száz tonna magyar termék talál vevőre az emírségekben.

A szakértői nyilatkozatháború hétfői folytatásában Bognár Lajos, az országos főállatorvos helyettese azt mondta az egyik brit televíziós csatornának: a múlt héten hat teherautónyi hőkezelt pulykatermék érkezett Magyarországra a betegség miatt zárttá nyilvánított angliai övezetből. A nyilatkozatot - mint londoni tudósítónk jelentette - a brit sajtó is részletesen ismertette. Az ostromlott Környezetvédelmi, Élelmezési és Vidékügyi Minisztérium (angol rövidítéssel Defra) hétfőn azzal védekezett, hogy a "termék típusától, a levágás időpontjától és az érintett farm elhelyezkedésétől függően lehetséges, hogy a suffolki telepről származó pulykatermékek megfeleltek az engedélyezési feltételeknek, hiszen a hőkezelés folyamán a vírus gyorsan elpusztul. Így ez a hús tökéletesen biztonságosnak számít". Ugyancsak törvényes lehetett a Defra szóvivője szerint, hogy Magyarországról, a libamegbetegedések miatt elzárt területen kívül eső telepekről feldolgozott húst hoztak be a szigetországba. David Miliband úgy ítéli meg, a magyar import betiltása megsértené az Európai Unió szabályait és végeredményben "megsemmisítő" hatással lenne a kontinensről származó brit baromfi-megrendelésekre. A miniszteri beszélgetésen tegnap Miliband azt mondta: nem terveznek semmiféle szankciót Magyarország ellen.

Ugyanakkor a hétfő délelőtt külföldi tudósítók számára szervezett sajtótájékoztatón Colin Butter, a brit Állat-egészségügyi Intézet szakértője már keményebb hangot ütött meg: minden kétséget kizáróan Magyarországot tette felelőssé a Bernard Matthews suffolki telepén több egységre is kiterjedő fertőzésért. A két H5N1 víruskitörés tökéletes egybeesését azzal magyarázta, hogy a Bernard Matthews cége - a SáGa Foods - ugyanazt a vágóhidat használta, ahol a beteg libák is "megfordultak". (A magyar hatóságok szerint beteg libák vágásáról szó se lehetett, hiszen a vágóhidakon szigorú az állat-egészségügyi felügyelet). Egyelőre Angliában nincs válasz arra a kérdésre, a magyarországi húsra esetleg átterjedt fertőzés hogyan támadta meg a suffolki pulykákat, melyekből 160 ezret kellett február eleje óta megsemmisíteni. A vizsgálatot mindenesetre folytatják.

Süth Miklós magyar főállatorvos a brit vádakra az MTI-nek úgy reagált: a vírusok hasonlósága nem különleges, az itt talált kórokozó rendkívüli hasonlóságot mutatott már egy Skóciában és egy Svédországban találttal is. A főállatorvos szerint azonban nem valószínű, hogy a szigetországi betegség forrása magyar: a SáGa Foods telepei ugyanis a Dunától nyugatra vannak, míg a madárinfluenza-fertőzés keletre. A magyar agrárminiszter a tegnapi beszélgetésen mindenesetre azt ígérte: a magyar hatóságok mindent megtesznek az ügy tisztázására. Ám Gráf József is felhívta a figyelmet arra, hogy a vírusminták korábban is mutattak hasonlóságot. Kérte: a britek vizsgálják meg annak lehetőségét, hogy oda is vadmadarak vitték a betegséget.

Bognár Lajos lapunknak azt mondta: ő csupán az angliai vádakra válaszolt a bejelentésével - szerinte ahogyan a szigetországba szállított kecskeméti magyar pulyka is egészséges volt, úgy az Angliából érkező hőkezelt hússzállítmányok is. Elmondta azt is: az elkészült magyarországi járványfelderítésről ma adják át a jelentést az uniós és a brit állategészségügy vezetőinek. Ennek részleteit nemzetközi sajtótájékoztatón nyilvánosságra is hozzák.

Brüsszelben egyébként a vizsgálatok lezártáig nem kommentálják a két ország vitáját - jelentette brüsszeli tudósítónk. Az Európai Bizottság továbbra sem kíván spekulációkba bocsátkozni a magyar és a brit madárinfluenza-megbetegedések közötti esetleges összefüggésről - erősítette meg Philip Tod, az illetékes brüsszeli szóvivő. Elmondta: mindkét országban vizsgálatok folynak, ezek tisztázhatják a helyzetet. Egyelőre több munkahipotézist mérlegelnek. - Tény, hogy nagyfokú a vírustörzsek hasonlósága a két megbetegedésben - tette hozzá, világossá téve, hogy ez sem jelent túl sokat: nagy ugyanis a hasonlóság a korábbi, más országokban észlelt megbetegedések vírustörzsével is. - Az is lehet, hogy soha nem tudjuk meg a brit madárinfluenza pontos okát. Erre is volt már példa - mondta az egészségügyi szóvivő. - Nincs bizonyítékunk arra nézve, hogy megsértették volna az EU-szabályokat - fogalmazott Tod. A brit főtt pulyka kivitelét egyébként az uniós szabályok megengedik (hazánkba is).