Játszmában a madárinfluenza-vírussal
A most kifejlesztés alatt álló védőoltás nem hatásos a közben megjelenő új vírustörzsekkel szemben. Indonézia, ahol a legerősebb módosulat szedi új áldozatait, vonakodik átadni a vírusmintákat, mert saját vakcinaüzletet remél belőle.
A hongkongi egyetem kutatói Yi Guan vezetésével évek óta folyamatosan ellenőrzik a piacokon kínált szárnyasokat, különösen a kacsákat, mint a madárinfluenza-vírus leggyakoribb hordozóit. Az elmúlt két évben a fertőzött, ám látszólag még egészséges madarak száma megtöbbszöröződött. Ez különösen veszélyes, hiszen így a tünetmentes állatról észrevétlenül juthat át a vírus az emberre.
Adataik szerint a H5N1 vírus Fujian elnevezésű változata 2005-ben a szárnyasok fertőződésének még csupán 3 százalékát okozta, 2006-ban viszont már 95 százalékát. Ráadásul egy év alatt megháromszorozódott Kínában a fertőzött madarak száma, amivel az emberek megfertőződésének esélye is növekszik. A szárnyasok vakcinálása kétélű fegyver, mert egyes kutatók szerint éppen ez járul hozzá a mutáns vírustörzsek kialakulásához.
A madarak vakcinálását kérdőjelezi meg az is, hogy Kínában Guan csoportja a már beoltott szárnyasokat vizsgálva csupán 16 százalékukban talált antitesteket az eredeti H5N1 vírusváltozat ellen. Ráadásul ezek az antitestek az új törzset nem ismerték föl, így nem is védték ellene az állatokat. Ez azt jelenti, hogy az első felbukkanási helye után Fujiannak elnevezett vírustörzs dominánssá válhat a többi változat között.
A H5N1 madárinfluenza-vírus új, pusztítóbb változata több országban megjelent, halad Európa felé. A helyzet Indonéziában a legsúlyosabb, ahol az Egészségügyi Világszervezet februári jelentése szerint több mint nyolcvan ember is megfertőződött már valamelyik módosulattal. Eddig összesen 64 halásos áldozat van Indonéziában. Azt nem lehet biztosan tudni, hogy az indonéz madárinfluenza-vírus azonos-e a H5N1 Fujian változatával, mert az ország egészségügyi vezetése egyelőre megtagadja a vírus átadását más országoknak kutatási célokra.
Szintén a friss WHO-jelentés tudatja, hogy már Egyiptomban is 12 halottja van a H5N1 fertőzésnek. Bejelentésük szerint a januári áldozatok közül kettőnek olyan vírusváltozat okozta halálát, amely ellen csaknem hatástalan a jelenleg legjobbnak vélt madárinfluenza-vírus elleni szer, a Tamiflu.
A H5N1 vírus csak igen rossz higiénés viszonyok közt, a szárnyasok ürülékével, váladékával, vérével terjed állatról emberre. A szárnyasokkal testi közelségben élők közt eddig 11, főként ázsiai országban 167 halálos áldozat van. A vírus állandó változása miatt a védekezni kívánó ember részéről az egyetlen lehetséges nyerő játszma a véletlenszerűen megjelenő mutációk folyamatos nyomon követése, közülük a domináns törzsek kiválasztása. Az eredeti H5N1 változat helyett ma a Fujian-törzs elleni vakcina kifejlesztése a cél, de a későbbiekben további vírusmódosulatok megjelenése várható. Az éppen legveszélyesebb vírus birtoklása üzleti tényezővé nőtte ki magát, hiszen a vakcinagyártás csak ennek ismeretében kezdődhet meg. Madárinfluenza ellen oltani csak a szárnyasok közelében élő, dolgozó embereket érdemes.
Januárban Magyarországon is megjelent újra a madárinfluenza. Süth Miklós országos főállatorvos lapunk kérdésére megerősítette, hogy a szárnyasok idei fertőzését a brit referencia-laboratórium által igazoltan a H5N1 altípus okozta. Mégpedig nem új módosulat, hanem ugyanaz a változat, amelyet tavaly is kimutattak Magyarországon vadmadarakban.
Magyarországon a madárinfluenza ma még állat-egészségügyi kérdés, közölte Jankovics István, az Epidemiológiai Központ osztályvezetője. Embert nem fertőzött meg a H5N1 vírus. A központban a WHO által korábban átadott módosított H5N1 vírus elleni modellvakcina kifejlesztésén dolgoztak. Ha új vírusváltozatot kapnak, azzal is elvégzik a szükséges lépéseket. A járványügyi szakemberek tájékoztató oldalt üzemeltetnek az ÁNTSZ honlapján, aminek folyamatos frissítését azonban létszámleépítés, kapacitáshiány miatt jelenleg nem tudják megoldani.
A világjárványt kiváltó, emberről emberre terjedő keverék vírus szerencsére még nem bukkant fel. A változási képességgel nemcsak a madárinfluenza, de az emberi influenza vírusa is rendelkezik. A vírus felszínén található fehérjék évente kissé módosulnak, így immunrendszerünk nem ismeri fel még akkor sem, ha az előző években már átestünk influenzán, és a korábbi változattal szemben védetté vált szervezetünk. Az csak idő kérdése a virológusok szerint, hogy egy eddigieknél virulensebb, sok áldozatot szedő humán influenza vírustörzse jelenjen meg a mutációk közt. Berencsi György virológus szerint a madárinfluenza-vírusok közül egyáltalán nem biztos, hogy éppen a H5N1 valamelyik változata lesz az, amely géncsere révén olyan "keverék" emberi influenza-vírust eredményez, amely pusztító pandémiát indít el.
Bármilyen "keverék" vírus esetén a gyors reagálás lesz a világjárvány megelőzésének kulcsa. Amíg nincs vírus, nincs ellene vakcina. Az ÁNTSZ kommunikációs osztályától megtudtuk, hogy az Omninvesttel kidolgozott vakcinagyártási technológia lehetővé teszi, hogy a vírus birtoklása után 8 héttel rendelkezésre álljon 500 ezer adag védőoltás, majd hetente újabb 500 ezer adag előállítására elegendő a gyártó kapacitása. Most még - új vírus híján - az első modell-vakcina próbái zajlanak itt is.
