Basescu-Sólyom: távolodó szomszédok

Románia Székelyföld Sólyom László magyar-román viszony

Pillanatok alatt szertefoszlott a szívélyes légkör a bukaresti román-magyar államfői találkozót követő sajtóértekezleten, ahol a vendéglátó, Traian Basescu rendkívül éles kirohanást intézett a székelyföldi autonómiatörekvések ellen. A Hajóskapitánynak is nevezett politikus - pont magyar kollégája, Sólyom László előtt - azzal fenyegette meg az autonómiaügyben Hargita, Maros és Kovászna megyékben március közepéig véleményeket gyűjtőket: ha a "tesztjüket" politika célokra akarják felhasználni, és referendumot kívánnak rendezni, azzal átlépik a törvényesség határát, megsértik az alkotmányt, ezért a román állam a lehető legnagyobb szigorral fog fellépni területi egysége védelmében.

Basescu ingerült reakcióját látszólag lapunk - a tolmácsok által nem pontosan lefordított - kérdése váltotta ki. Míg a Népszabadság azt kérdezte: vajon a román kisebbségi törvénytervezetben is szereplő kulturális autonómia megadása nem húzná-e ki a talajt a radikálisabb követelések alól, addig a fordítás úgy szólt: a kulturális autonómiával meg lehetne-e oldani, hogy ne fogalmazzanak meg extravagáns követeléseket.

A két államfő szavaiból már korábban kiderült, hogy a két EU-tag szomszédállam gyökeresen eltérő nézeteket vall a kisebbségi jogok biztosításáról. Basescu arról beszélt: Románia ragaszkodik a saját - megfogalmazása szerint az európai standardoknak is megfelelő - modelljéhez, s az a legjobb, ha mindkét fél tiszteletben tartja a másik fél által alkalmazott megoldásokat. Basescu - feltehetően "haragjában" - lemondta a Duna TV-nek szánt interjúját.

Sólyom László ezzel szemben a kulturális autonómiát természetesnek, a területit lehetségesnek nevezte. A köztársasági elnök hangsúlyozottan nem erdélyi magyar kisebbségről, hanem a magyar nemzet Romániában élő részéről beszélt, amelynek társadalomként való fennmaradása múlik azon, hogy az óvodától az egyetemig önálló oktatással, értelmiséggel és vállalkozói réteggel rendelkezzen. Párbeszédet javasolt a román közvéleményben és politikai elitben ellenállást kiváltó területi autonómia tisztázásáról, szerinte például kezdeti formának tekinthető a Székelyföldön már működő önkormányzati szövetség.

Markó Béla szerint Basescu nyilatkozata a székelyföldi referendumról belpolitikai célú figyelemeltérés. - Az RMDSZ sem támogatja ezt a jogi következmények nélküli, mozgóurnás közvélemény-kutatást. A mi szemünkben az akció haszontalan, de nem alkotmányellenes, és nem is törvénytelen - hangoztatta a szövetségi elnök, hozzátéve: számolni kell azzal, hogy a korábban a demokrácia letéteményeseiként üdvözölt kormánykoalíciós partnerek időnként szintén magyarellenes magatartást tanúsítanak. A Markóval és az RMDSZ vezetőivel folytatott megbeszélése után Sólyom azt mondta: a kisebbségi nyelvhasználati törvényben számos kiaknázatlan lehetőség van, így a jelenlegi törvényi keretekbe belefér az önálló magyar nyelvű felsőoktatás is.

A magyar államfő a sok vitát kiváltó verespataki bányaberuházás mellett felvetette, hogy Romániában még mindig nem rehabilitálták, illetve kárpótolták a romániai 1956 romániai áldozatait. A megtorlás során húsz embert ítéltek halálra.

Beindította tegnap a román ellenzéki Szociáldemokrata Párt (PSD) az eljárást, amely Traian Basescu államfő tisztségéből való eltávolítását célozza. Román hírforrások szerint a PSD a szintén ellenzéki Konzervatív Párt honatyáinak támogató aláírásával együtt benyújtotta a szenátus és a képviselőház vezető testületeihez azt a jogi dokumentumot, amelyben 25 vádpontban azt próbálják bebizonyítani, hogy Basescu többször is megsértette az alkotmányt.

A PSD Basescunak az államfői tisztségből való eltávolítását szeretné elérni. Ehhez az első lépés a parlamenti szavazás, amelyen a törvényhozóknak véleményt kell nyilvánítaniuk arról, hogy megalapozottak-e az államfő ellen felhozott vádak. A PSD kezdeményezésének megszavazása esetében Basescut felfüggesztik tisztségéből, ettől a pillanattól számított harminc napon belül pedig népszavazást kell kiírni leváltásáról. Még nem egyértelmű, hogy mekkora szavazati többség szükséges esetleges eltávolításához. A múlt héten ugyanis, a törvényalkotók megkönnyítették az államfő leváltásához vezető utat a referendumtörvény módosításával, de az elnök egykori alakulata, a Demokrata Párt az alkotmánybírósághoz fordult.

A könnyítés értelmében az ország államfője ezen túl akkor is leváltható lenne, ha az e témában kiírt népszavazáson a megjelentek többsége (ötven százaléka plusz egy fő), és nem a választói névjegyzékben szereplők ötven százaléka plusz egy fője támogatja az ország első emberének posztjáról való eltávolítását.

(MTI)

Bartók Béla és édesanyja portréja a nagyszentmiklósi Bartók Múzeumban Erdélyben

Orbán minden botrányt megbocsát, amíg Rogán ilyen szépen szolgál

Pezsgőt hozott egy sommelier, a pincérek töltögették a poharakat, lecsúszott egy-két pálinka, és voltak kolbászfalatok is vasárnap este a Bálnában. A „főnök", Orbán Viktor mindenkinek megköszönte a kvótanépszavazás kampányában tett erőfeszítéseit, majd magabiztosan, mosolyogva azt mondta, ezzel az eredménnyel egy parlamenti választáson a Fidesz újra kétharmados többséget szerzett volna, és ez sikerülhet 2018-ban is. Az érvénytelen népszavazás volt a főpróba.

Jobbik: kormányprogramot ír, aki visszaküldi a kérdőíveket

A Jobbik elnökének közlése szerint lezárult a pártja által meghirdetett "valódi nemzeti konzultáció" első szakasza. "Jól választottuk ki a témákat, az egészségügy, az oktatás és a korrupció területét" - mondta Vona Gábor pénteken Gyöngyösön, a sorozatot záró lakossági fórumát megelőző sajtótájékoztatón.