Az Európai Unióban a kulturális autonómia természetes, a területi autonómia pedig lehetséges, de sehol nem irányul az illető állam területi épsége ellen - fejtette ki Bukarestben Sólyom László köztársasági elnök, aki Traian Basescu román államfővel folytatott megbeszéléseket.

Az állami látogatáson tartózkodó Sólyom László és vendéglátója az először négyszemközt, majd plenáris ülés keretében zajlott tárgyalásai után a Cotroceni-palotában a sajtó képviselőinek elmondták: érintették a kisebbségek jogainak témakörét.

Sólyom László emlékeztetett arra, hogy Magyarországon az alkotmány szerint a nemzetiségek államalkotó tényezők, teljes kulturális autonómiát élveznek és önkormányzattal rendelkeznek helyi, megyei és országos szinten.

A romániai magyarsággal kapcsolatosan úgy fogalmazott: egy kisebbség akkor tudja fenntartani magát, ha teljes társadalmat képez. A romániai magyar társadalom tagjai Románia állampolgárai, kulturális értelemben pedig a magyar nemzet részei, ugyanakkor az összes romániai állampolgárral együtt európai állampolgárok is - hangsúlyozta.

Sólyom László a megoldásra váró ügyek között említette a romániai magyar felsőoktatás helyzetét, különös tekintettel arra az igényre, hogy legyenek önálló magyar karok. Kérte vendéglátóját, hogy segítse elő az egyházi kárpótlás felgyorsítását, kérte közbenjárását, hogy mielőbb törvényerőre emelkedhessen a kisebbségi törvény. "Kívánatosnak tartjuk, hogy induljon nyílt, bizalmon alapuló, demokratikus párbeszéd a magyarság önszerveződésének és érdekérvényesítésének a különböző formáiról" - mondta az elnök, aki szerint ez hozzájárulhat ahhoz, hogy az autonómia fogalma körüli homályt eloszlassuk. Az Európai Unióban a kulturális autonómia természetes, a területi autonómia lehetséges, de sehol nem irányul az illető állam integritása ellen - mondta.

Egy kérdésre válaszolva Basescu kifejtette: Románia minden állampolgárának kötelessége tiszteletben tartani az alkotmány előírásait. Ez az alkotmány elismeri a tizennyolc nemzeti kisebbség létét Romániában, lehetővé teszi szokásaik, hagyományaik megőrzését.

E gondolatmenetet folytatva utalt arra a népszavazásra, amelyet ezekben a napokban tartanak a területi autonómia kérdésében a Székelyföldön (a Székely nemzeti Tanács szervezésében). Ami ott történik - hangoztatta -, sérti az ország alkotmányát, törvénytelen. Szerinte addig nincs semmi baj, amíg csak a lakosság véleményének a feltérképezéséről van szó, de ha a szervezők túllépnek a közvélemény-kutatás keretein, és megpróbálják annak eredményeit felhasználni, a román állam habozás nélkül érvényt fog szerezni az alkotmány előírásainak - mondta rendkívüli határozottsággal Basescu.

Hozzátette: a felelősség azokat terheli majd, akik e pillanatban alkotmányellenes cselekedetet hajtanak végre egy egységes, feloszthatatlan és szuverén nemzetállam területén.

Egy másik kérdésre Sólyom László kifejtette: a nemzeti kisebbségek önszerveződésének és önigazgatásának nagyon sok formája van, amely túlmegy a kulturális autonómián. Léteznek már a helyi önkormányzatok szövetségei, és lehetséges ezen túlmenő szervezeti megoldás is - mondta. Ezek kidolgozása az illető közösség akaratán múlik, és mindig összhangban kell lennie az illető állam alkotmányával. "Az alkotmányos keretek között maradó törekvéseket Magyarország támogatja, és én is támogatom személyesen" - szögezte le Sólyom László.

(MTI)