Basescu a magyar államfő előtt kelt ki az autonómia ellen
A Hajóskapitánynak is nevezett politikus - pont magyar kollégája, Sólyom László előtt - azzal fenyegette meg az autonómia-ügyben Hargita, Maros és Kovászna megyékben március közepéig véleményeket gyűjtőket: ha a "tesztjüket" politika célokra akarják felhasználni és referendumot kívánnak rendezni, azzal átlépik a törvényesség határát, megsértik az alkotmányt, ezért a román állam a lehető legnagyobb szigorral fog fellépni területi egysége védelmében.
Basescu ingerült reakcióját látszólag lapunk - a tolmácsok által félrefordított kérdése - váltotta ki. Míg a Népszabadság azt kérdezte: vajon a román kisebbségi törvénytervezetben is szereplő kulturális autonómia megadása nem húzná-e ki a talajt a radikálisabb követelések alól, addig a fordítás úgy szólt: a kulturális autonómiával meg lehetne oldani, hogy ne fogalmazzanak meg extravagáns követeléseket.
A két államfő szavaiból már korábban kiderült, hogy a két EU-tag szomszédállam gyökeresen eltérő nézeteket vall a kisebbségi jogok biztosításáról. Basescu arról beszélt: Románia ragaszkodik a saját - megfogalmazása szerint az európai standardoknak is megfelelő - modelljéhez, s az a legjobb, ha mindkét fél tiszteletben tartja a másik fél által alkalmazott megoldásokat. Basescu - feltehetően "haragjában" - lemondta a Duna TV-nek szánt interjúját, viszont kirohanása több román politikust is nyilatkozatra ösztönzött: Emil Boc kolozsvári polgármester és a Demokrata Párt elnöke már-már etnikai felbujtást vélt felfedezni a székelyföldi véleménygyűjtésben.
Sólyom László ezzel szemben a kulturális autonómiát természetesnek, a területit lehetségesnek nevezte. A köztársasági elnök hangsúlyozottan nem erdélyi magyar kisebbségről, hanem a magyar nemzet Romániában élő részéről beszélt, amelynek társadalomként való fennmaradása múlik azon, hogy az óvodától az egyetemig önálló oktatással, értelmiséggel és vállalkozói réteggel rendelkezzen. Párbeszédet javasolt a román közvéleményben és politikai elitben ellenállást kiváltó területi autonómia tisztázásáról, szerinte például kezdeti formának tekinthető a Székelyföldön már működő önkormányzati szövetség.
A magyar államfő a sok vitát kiváltó verespataki bányaberuházás mellett felvetette, hogy Romániában még mindig nem rehabilitálták, illetve kárpótolták a romániai 1956 romániai áldozatait. A megtorlás során húsz embert ítéltek halálra, s összességében 14 ezer év (!) börtönt szabtak ki.
(kiküldött munkatársunk Bukarestből)
