Magyarországon 9,9 millió mobil és 3,3 millió vezetékes telefont használnak. Az Internet-előfizetések száma eléri az egymilliót. Szinte a teljes népesség kommunikációjára és mozgására vonatkozó adatok a hatóságok rendelkezésére állhatnának tehát, pontosabban: több ezer előfizető/felhasználó kommunikációjának egyidejű, folyamatos ellenőrzését tenné lehetővé a készülő módosítás - kivéve a közlések tartalmát, amihez csak bírói engedéllyel férhetnek hozzá.

Az előzmények a madridi terrortámadásra vezethetők vissza: miután a terroristák nem fogadott hívásainak lenyomozása jelentősen megkönnyítette a vizsgálatot, többek között Franciaország, és Nagy-Britannia is javasolta a forgalmi adatok szélesebb körű rögzítését. Ennek nyomán, tavaly elfogadták az eltérő tagállami szabályozásokat egységes keretbe foglaló EU-irányelvet, ami idén őszig ad haladékot a tagállamoknak a 6 hónaptól 2 évig terjedő, széles körű adatrögzítési szabályok átültetésére. Mindezt a súlyos bűncselekmények kivizsgálása, felderítése és üldözése érdekében lehet megtenni. Az irányelvet véleményező európai adatvédelmi munkacsoport szerint "ez végül a polgárok példa nélküli, folyamatos és mindenhova betolakodó megfigyelését eredményezi", holott az európai emberi jogi bíróság is figyelmeztetett rá, hogy a tagállamok még a kémkedés, a terrorizmus elleni harc nevében sem fogadhatnak el bármilyen intézkedést.

Az még hagyján, hogy az irányelv irdatlan adatkészletezését tesz lehetővé: hazai jogvédők szerint a nagyobbik baj az, hogy "magyarítása" még ennél is szélesebb lehetőséget nyújt a hatóságok számára. Míg az irányelv súlyos bűncselekmények, addig a magyar tervezet általában bűncselekmények üldözésére, sőt közbiztonsági, nemzetbiztonsági, honvédelmi érdekekre is hivatkozik. A Társaság a Szabadságjogokért civil jogvédő szervezet "a titkosszolgálatok kívánságlistájának kodifikálásáról szóló" javaslat visszavonására szólította föl a kormányt. Péterfalvi Attila adatvédelmi biztos is úgy véli, a módosítás az elérendő célhoz képest aránytalanul és szükségtelenül korlátozza alkotmányos alapjogainkat, magyarán: több kárt okoz, mint amekkora hasznot eredményez. A Magyar Tartalomszolgáltatók Egyesülete többek között azért tartja törvénytelennek a javaslatot, mert az európai irányelv csak kérésre történő adatszolgáltatást ír elő, nem pedig állandó titkosszolgálati hozzáférést.

- Az új szabályozás célja, hogy a hozzáférésre jogosult szervek minden tagállamban azonos színvonalú és mélységű segítségre számíthassanak a nemzetközi bűnüldözés, a terrorizmus elleni harc terén, figyelembe véve az internet és a mobilkommunikációs eszközök térnyerését a bűnözők körében - felelte kérdésünkre a polgári nemzetbiztonsági szolgálatok illetékese. Mivel a nemzetbiztonságot az EU a tagállamok belügyének tekinti, az irányelv "teret ad a szabad jogalkotásnak", tette hozzá.

Tény, hogy számos olyan bűncselekményről olvashatunk, ahol a polgári jogok védelme a bűnüldözés korlátjaként jelenik meg: a bankszámla-tulajdonosokat megtévesztő email-ektől a szélsőséges szervezetek internetes szervezkedéséig. Az állam jogos érdekeinek, illetve a polgári szabadságjogoknak ütközését az adatvédelmi munkacsoport szakvéleménye, illetve a korábbi alkotmánybírósági döntések szerint úgy lehetne föloldani, ha a személyes adatainkhoz az állami hatóságok csak kivételes esetekben, egyedi elbírálás és engedélyezés alapján, szigorú feltételek mellett, korlátozott időszakra férhetnének hozzá. De akárhogy is lesz, annyi biztos, hogy az állampolgárok állják majd saját megfigyelésük költségeit.