Putyin fagyos beszéde
A hidegháború kifejezést egyébként az orosz államfő is használta, szerinte annak befejeződése óta sokkal nagyobbá vált a világot jellemző instabilitás.
A biztonságpolitikai „Davosnak” tartott, 1962 óta létező müncheni kelet–nyugati fórumon a NATOnak is kijutott a moszkvai bírálatból. Putyin felrótta a szövetségnek, hogy a közvetlen orosz érdekszférában terjeszkedik kelet felé.
Robert Gates amerikai védelmi miniszter Münchenben „bársonyba burkolva” ugyan, de visszaverte az orosz támadást. Elmondta, az amerikai ellenrakétarendszer védelmi jellegű. Szakértők szerint mindöszsze tíz elfogó rakétát foglal magában, így nem fenyegeti a többezres orosz támadófegyverarzenált. Megdöbbentette a Putyinfelszólalás a NATOfőtitkárt is. Később mind az orosz fél (Szergej Ivanov védelmi miniszter, Putyin lehetséges utóda), mind az amerikai szóvivő igyekezett tompítani a feszültséget. Moszkva békülékenysége jeléül bizonyos (hírszerzési, logisztikai) együttműködést ajánlott a NATOnak, ám továbbra is találgatják, a müncheni „keménykedés” nem azt jelzie, hogy Oroszország ki akar lépni a közepes és rövidebb hatótávolságú rakéták korlátozásáról 1987ben kötött egyezményből, az INFből.
Putyin Münchenben is kemény
Az USA "bársonyba csomagolva", de visszaverte az orosz elnöki attakot
Putyin orosz elnök a hét végén meghökkentően keményen, "hidegháborús hangnemben" támadt Münchenben a Nyugatra, elsősorban az amerikaiakra. Gates amerikai védelmi miniszter "bársonyba burkoltan", de visszautasította az orosz attakot.
Háromezer-ötszáz rendőr és katona védte, páncélozott Mercedessel érkezett Vlagyimir Putyin a 43. müncheni biztonságpolitikai konferencia helyszínére - jelentette berlini tudósítónk, Inotai Edit. A hagyományosan a transzatlanti együttműködéssel foglalkozó tanácskozáson először szólalt fel orosz elnök: A beszéd lényegében az Egyesült Államok elleni kirohanás volt: Putyin azzal vádolta Washingtont, hogy a rakétavédelmi rendszer Közép-Európába telepítésével (konkrétan Cseh- és Lengyelországba) új fegyverkezési versenyt indít el. Figyelmeztetett arra is, hogy ha ez véletlenül Moszkva ellen irányulna, akkor nekik ennél hatékonyabb fegyvereik is vannak; mindazonáltal emlékeztetett rá, hogy Moszkva betartja az atomfegyverek korlátozására tett ígéreteit. Bírálta a NATO-t is, amiért egyre közelebb tolja a határait Oroszországhoz, de legfőképpen azt rótta fel az Egyesült Államoknak, hogy egyoldalú hatalomra tör a világon, és ennek semmi köze a demokráciához. Többször előkerült a hidegháború kifejezés is, mintha Putyin a régi reflexek visszatérésével riogatott volna - még azt is hozzátette, hogy az óta sokkal nagyobb a világot jellemző instabilitás.
A hidegháború visszatérése senkinek sem áll érdekében, így később mind az amerikai, mind az orosz szóvivő igyekezett békülékenyebb hangot megütni. Utóbbi szerint az orosz elnök a vitatott beszédet "riasztásnak" szánta, hogy felhívja a figyelmet Oroszország aggodalmaira. A NATO-főtitkár viszont kiábrándítónak nevezte az orosz elnök felszólalását, vádaskodás helyett inkább azt várta volna, hogy a NATO-orosz stratégiai partnerségről szól majd.
Robert Gates amerikai védelmi miniszter "bársonyba csomagolva" utasította vissza az orosz elnök vádjait - jelentette washingtoni tudósítónk, Horváth Gábor. A Pentagon vezetője szerint "egy hidegháború éppen elég volt". - Mint a hidegháború öreg harcosát, az egyik tegnapi beszéd majdnem nosztalgiával töltött el a mainál kevésbé bonyolult idők iránt - mondta, majd a poénszünetet kivárva hozzátette: - Majdnem.
Gates párhuzamot vont saját, a CIA-ban befutott pályája és az egykori KGB-tiszt Putyin között: - Azt hiszem, az öreg kémek szeretnek nyersen fogalmazni. De én továbbképző táborban voltam, négy és fél évig elnökösködtem egy egyetemen - mondta általános derültséget kiváltva. Egyetlenegyszer említette név szerint Putyint, amikor azt mondta, elfogadta meghívását, és hamarosan Moszkvába látogat. Oroszországot partnernek nevezte, ám kételyeinek adott hangot a nemzetközi stabilitás ellen ható lépései miatt, mint például a fegyverexport vagy az energiahordozók politikai zsarolásra való felhasználása.
Elemzők egyetértenek azzal, hogy Putyin kirohanását "hivatalosan" egyrészt az amerikai rakétavédelmi rendszer Közép-Európába telepítése, másrészt a NATO egyre keletebbre húzódása váltotta ki. A háttérben azonban valószínűleg más ok áll: Moszkva ismét nyomatékosan próbálja jelezni, hogy a nagyhatalmak között a helye, a nemzetközi problémák megoldása az ő részvétele nélkül nem képzelhető el (ez igaz Irán vagy Koszovó esetére is). Mint Karsten Voigt (SPD), a német- amerikai társaság vezetője megfogalmazta: a beszéd nem a teremben ülőknek, hanem a világ nyilvánosságának szólt. (Putyinnak egyébként sikerült "ellopnia a show-t" az iráni főtárgyaló Ali Laridzsanitól, aki ismételgette: országa csak békés célú atomprogramra törekszik, de ezt senkinek sincs joga megakadályozni.)
