Osztrák ajánlat jánossomorjai gyerekeknek
Az ausztriai Andau az ötvenhatos magyar menekültek befogadásával írta be magát a magyar történelembe. A Hansági-főcsatornán átívelő fahídon üldözöttek ezrei hagyták el az országot. Az iszapos, lápos határvidéket ugyanis nem tudták védeni a szovjet tankok.
Andau és Jánossomorja mindössze három kilométerre fekszik egymástól. A rendszerváltás után újjáépített jánossomorjai híd szimbólummá vált. A kisvárosnak van azonban egy valódi átkelője is, ahová tavaly 280 millió forintos Phare-támogatásból és 30 milliós önkormányzati forrásból épített út vezet. Az út végét azonban az osztrák egyenruhások által őrzött sorompó zárja el. Az átkelőt tavasztól őszig a gyalogosok és a biciklisek használhatják, más időpontban csak azok az osztrák gazdák jöhetnek be traktorjaikkal, akik Magyarországon bérelnek földet.
Lőrincz György jánossomorjai önkormányzati képviselővel, a helyi művelődési ház igazgatójával járom a vidéket.
Áprilistól novemberig a határátkelő előtti parkolóban naponta mintegy kétszázötven autó áll. Az Ausztriába ingázó környékbeli munkások általában két kocsit tartanak. Egyikkel leparkolnak a magyar oldalon, átsétálnak a nyitott sorompó alatt, beszállnak az Ausztriában parkoló autójukba, s onnan folytatják útjukat a munkahelyükre.
A parkoló most teljesen üres, az ingázók Hegyeshalomnál vagy Fertődnél lépik át a határt. Ez naponta egyórás kerülőt jelent.
A 2004-ben várossá avanzsált Jánossomorján hatezren élnek.
- A helyi iskolában 612 gyerek tanul - tudom meg Bella Zsolt igazgatótól. Évente hatvanan ballagnak, kétharmaduk német-, egyharmaduk angol- nyelv-órákra járt. Egyre nagyobb az igény az angol iránt.
Az idén mégis a nívós német nyelvtanulás ígéretével kereste meg őket Lorenz Pelzer, az andaui iskola igazgatója. Elsős és ötödikes magyar gyerekeknek ajánlotta fel, hogy szeptembertől járjanak át az ő osztrák iskolájukba tanulni. Legyenek a kinti intézmény teljes jogú diákjai. Tandíj nincs, csupán az a feltétel, hogy ideiglenesen jelentkezzenek be az osztrák településre. A százötven fős korszerű iskolájuk nem szenved gyerekhiányban, csupán lehetőséget szeretnének kínálni a magyar gyerekeknek.
Ennek érdekében fórumot is szerveztek Magyarországon, de összesen csak három szülő ment el. Egyikük, Theiler Anita ötödikes fia jövője érdekében érdeklődött a lehetőségről, de már le is mondott róla.
- Nem a központi iskolában, hanem annak a tagiskolájában tanul a fiam, s onnan nem volna más átjáró, egyedül, barátok nélkül pedig nem szívesen engedném el a gyereket - fejtegeti.
Andauban egyébként már három éve hetente egy alkalommal magyarórákat is vesznek az osztrák diákok. Egy magyar származású tanárnő, Eszter Gelbmann tanítja őket.
- Főleg a szülők ösztönzésére ismerkednek a magyar nyelvvel - fedi fel a diákok motivációit az andaui tanárnő. - Az andaui osztrák szülők is úgy gondolják, hogy nem árt, ha magyarul is beszél valamit a gyerek, hátha jól jön még egy majdani közös vállalkozásban.
A tanárnő azt is vállalná a kinti iskola megbízásából, hogy a jánossomorjai gyerekek tudását különórák keretében felhozza a napi tanuláshoz szükséges német nyelvi szintre.
Andauban senki sem ismeri el, de bécsi oktatási szakemberek nem titkolják: az osztrák kistelepülések is félnek iskoláik elnéptelenedésétől, s valószínűleg ez az igazi oka a magyar tanulók toborzásának. Ausztriában is kevesebb a gyerek, márpedig ezáltal kisebb az állami intézményi támogatás, s idővel csökkenteni kell a pedagógusok létszámát.
Lorenz Pelzer azonban továbbra is cáfolja, hogy a gyereklétszám növekedése miatt akarnak magyar gyerekeket átcsábítani Andauba.
- A többnyelvűséget akarjuk erősíteni, ennek érdekében nemcsak magyar diákokkal akarjuk gazdagítani kulturális sokszínűségünket, hanem az osztrák gyerekeket is nagyobb óraszámban tanítjuk magyarul - mondja.
Kurunczi Károly, Jánossomorja polgármestere úgy látja: meg kell adni az átjárást vállaló jánossomorjai gyerekeknek az ausztriai tanulás lehetőségét. A mostani példa is azt bizonyítja: nem kell tömeges elvándorlásra számítani, így a kisváros iskolája nem kerül veszélybe.
- Abban is bízunk - hangsúlyozza a polgármester -, hogy ez az andaui ajánlat meggyorsítja az átkelő kishatárforgalom előtti megnyitását. A jánossomorjai gyerekek andaui tanulásának ez ugyanis megkerülhetetlen feltétele.
Az andauiak szóban korábban is támogatták a határnyitást, de érdemi lépéseket nemigen tettek ennek érdekében. Gyakorlatilag tavaly decemberben hozták meg az első olyan testületi döntést, mely e mellett teszi le a voksot.
Lehet, hogy négy-öt jánossomorjai iskolás, meg a szomszédos magyar falvakban toborzott gyerek elintézi azt, amit a döntéshozók évek óta halogatnak?
