Tömött zsebek

Gondolom, többeknek kinyílt a bicska a zsebében, amikor meglátták, mennyi költségtérítést kapnak képviselőink és mire. (Képviselői díjazások: 700 ezer felett az átlag, január 18.). Nem csoda, ha azt mondják, négyéves képviselőség megalapozza az egyén jövőjét anyagilag. Hihetetlen és elfogadhatatlan, hogy ekkora összegek mennek el számolatlanul. Érdekes, hogy amikor saját juttatásaikról van szó, milyen egyhangúan szavaznak. Akkor nem számít jobb- és baloldal, mert választott tisztségviselőink egyvalamiben nagyon is egyetértenek: minél többet bezsebelni az adófizetők pénzéből. Kár, hogy azt viszont erősen "titkolják", ki, mikor, kinek, mennyit adakozott.

Észhez térítő ez a költségtérítési ügy. Hol van a szolgálat a hazáért, az emberekért? Hol vannak azok a régi jellemek, akiknek tényleg a köz java számított? Mind egyformák a parlamentben - tisztelet a kivételnek -, mert most kiviláglott, hogy nem az a fontos, ki milyen politikát "csinál", hanem hogy ez alatt a cégér alatt minél több juttatást kapjanak, mert ugye pénzből élünk, és ki kell használni, ami adódik. Könnyű más pénztárcájában nyúlkálni. Na de ennyire pofátlanul?

Makovics János

Kesztölc

 

 

Szinte megfojtott a méreg, és szikrázott a szemem, amikor megláttam azokat a milliós összegeket, amelyeket választott képviselőink költségtérítésként a zsebükbe tömködnek mindenféle elszámolás nélkül.

Én 1993 óta teszem meg minden héten a Szeged-Sümeg távolságot, mivel cégem szegedi irodáját felszámolták, és csak Sümegen kaptam végzettségemnek megfelelő munkahelyet. Az egyetlen "plusz", amit munkáltatóm biztosít a számomra, egy Skoda Fabia személygépkocsi, de én ezzel is nagyon elégedett vagyok, mert máskülönben nem tudnám magamnak és a családomnak megkeresni a kenyeret. A 90-es évek elején még el lehetett számolni különélési pótlékot, ami után nem kellett járulékokat fizetni, de 10-12 éve már ez is a múlté. Az üzemanyagköltség-térítést sem habókra kapom, a tankolás összegét számlával kell igazolnom, mert ezt követeli meg a munkaadóm.

Miért vonatkoznak rám, illetve a hozzám hasonló helyzetben lévőkre más szabályok, mint az általunk megválasztott honatyákra? Rajtunk spórolnak, nekünk kell meghúznunk a nadrágszíjat? Az ő "önmegtartóztatásuk" meg csak annyiból áll, hogy még a nyáron megszavazták, hogy az új kormányzati ciklusban nem emelik önmaguk számára az alapdíjat, s némileg átalakítják az utazásiköltség-térítés rendszerét. Ezekben a megszorításokkal teli években elsősorban nekik kellene példát mutatniuk!

Fábián Andrea

Szeged

 

 

Kossuth téri exlex

A Fidesznek bármilyen alkalom, ürügy jó arra, hogy fenntartsa a feszültséget. Most éppen a demokrácia érdekében léptek fel, amikor nagy nyilvánosság előtt lebontották a Kossuth teret övező vaskordont, annak jogellenes lezárására hivatkozva.

Eszerint a gyülekezési jog korláttalan szabadságjog, sem helyét, sem idejét, sem tartamát, sem tartalmát, sem módját nem lehet szabályozni. Mivel tizenöt év nem volt elég ahhoz, hogy a parlament megfelelő törvényt hozzon, a rendőrség sem tudja, hogy a kétféle elvárás között (rendfenntartás és korlátlan megengedés) hogyan cselekedjen. Micsoda jogi dilettantizmus az, hogy a bejelentetlen tüntetés tilos, de feloszlatni nem lehet?! Micsoda törvény az, amelynek megszegői ellen nem lehet szankciót alkalmazni?!

Nem igaz, hogy a rendőrség korlátozza a gyülekezési jogot: elég az elmúlt öt év demonstrációnaplóját végignézni. A problémák itt nem a tüntetésekkel vannak, hanem csak a Kossuth tériekkel. Miként egyetlen jog sem korlátlan, úgy a gyülekezési sem lehet az. Lehet-e tüntetési jogot kérni több hétre, sőt hónapra? Lehet-e tüntetés címén feldúlni a teret? Lehet-e olyan hangosítást beállítani (napi 8-10 órában), hogy a budai oldalon is harsogva tör be a hang a lakásokba? Lehet-e a Kossuth tér környékén lakókat heteken át félelemben tartani? És nem érdemel-e a Kossuth tér - mint a főváros és az ország kiemelt fontosságú pontja - némi védelmet? A jobboldal felhördült, amikor a Bazilika elé felállítottak egy ártatlan műanyag tehenet. Pedig az nem zajongott, nem hagyott maga után marhalepényt, nem támadt rá senkire. Nos, a Kossuth tér vajon nem szent hely egy ország számára? Igenis, sérti a tér méltóságát a randalírozás, a legázolás, lehasználás - és az is, hogy a köztulajdont úgy értelmezik, hogy az "enyém".

Valamiféle szabályozásnak kell lennie arra, hogy a gyülekezési jog hol, mikor, hogyan gyakorolható. Nem azért, hogy a szabadságjogot korlátozzuk, hanem azért, hogy más értékeket, jogokat védelmezzünk, és az ország javát, méltóságát megőrizzük. Ha ezt a szabályozást a parlament nem tudja megtenni, akkor jogbizonytalanságot teremt egy tér lezárása éppúgy, mint megnyitása, egy tüntetés betiltása éppúgy, mint engedélyezése, egy demonstráció feloszlatása éppúgy, mint tétlen szemlélése.

Teljesen érthetetlen számomra, hogy miközben nevetséges viták folynak a Kossuth téri eseményekről, a parlamentben ülő pártok teljes felelőtlenséggel prolongálják az exlex állapotot.

Gyulai Elemér

Budapest

 

 

Közlekedési csapda

A Déli pályaudvarról van szó, ahonnan elirányították a vonatokat többnyire a Keleti pályaudvarra. A Keleti pályaudvar felszíni megközelítése csak az aluljárókon keresztül lehetséges, mozgólépcső nincs, a pénztárak a lépcsők alján helyezkednek el. Ez a döntés minden utast érint, a fővárosba és a fővárosból utazót egyaránt. A budai feladatot a Kelenföldi pályaudvar vette át.

Hihetetlen nagy gondossággal, áttekintéssel és mérhetetlen cinizmussal alakította át a MÁV-menetrendet a gazdasági miniszter. Jó gazda szemével végiggondolta, hogyan is lehet takarékoskodni, az IC-vonatokat leminősíteni gyorsvonattá. Az árak emelkedtek, a menetidő hosszabb lett, csatlakozási gondok vannak. Jó lett volna konzultálni az utazókkal, ez még most is ajánlott cselekedet.

Gyakorlatban egyetlen pályaudvar bonyolítja le ezt a hatalmas forgalmat. Hogyan jutnak el az utasok történetesen a HÉV-vonalaktól? Sehogy, ha korai, korábban a Déli pályaudvarról induló vonattal akarnak utazni. A Kelenföldi pályaudvar a maga rozzant állomásával, reménytelenül ritkán járó buszaival és villamossal vette át a budai forgalmat, de hol van a metró? Kelenföld nincs felkészülve arra a tömegre, amely ott száll fel és le, amelyet eddig megosztott a Délivel. Miért épült vajon a Déli alá a metró anno? Azért, mert közlekedési csomópont. Kelenföld egy tehénlegelő a csordába csapódó utasokkal, a tömeg, amely dühöngve várja a közlekedési eszközöket, amely a feltúrt Móricz Zsigmond körtérre viszi, vagy tovább a majd nyáron lezárt Szabadság hídhoz, hogy ott is fennakadjon a fúrófejnél. Legközelebb a Batthyány tér az első metróállomás a 19-es villamossal, félóránként jár, menetidő egy óra a két végállomás között a metróig. Közben megy a fúrófej! Sehol ezen a szakaszon nincs metró és nincs folytatás, zsákutca lesz a Gellért tér. Innen nincs Pest, nincs Kálvin tér. Csak csúcsforgalom és borzasztó körülmények. Innen a városba jutni lehetetlen, elindulni pedig öngyilkosság. A döntés nem gondolt arra, avagy nincs kommunikáció a fővárossal, hogy a 2-es metró márciusig 20 órától hajnali 6-ig nem közlekedik, azaz a késői vonattal érkezők Budapesten csak felszíni közlekedést használhatnak, és innen is kiesik a Déli pályaudvar, annak ellenére, hogy felszíni közlekedése is sokkal rugalmasabb, mint a Kelenföldié. Lehetetlen közlekedési viszonyok cinikus döntés miatt. Miért? Meddig lehet ezt így folytatni? Ennek semmi köze a konvergenciaprogramhoz. Mindez az emberek semmibevétele.

Kapja vissza a Déli pályaudvar korábbi funkcióját addig, míg a 4-es metró elkészül.

Zsigmond Anna

Budapest