Huszonöt éve, 1982. február 12-én avatták fel a Budapest Sportcsarnokot, amely aztán 1999-ben tűzvész áldozatául esett.
   
Az akkori áron 1,8 milliárd forintos költséggel elkészült létesítmény szovjet tervek adaptációjával készült, tervezői a KÖZTI építészei voltak Kiss István vezetésével. A Hungária körút és Kerepesi út sarkán megvalósult kör alakú épület alapterülete 12 ezer négyzetméter, küzdőtere 45x90 méteres volt. A 12 500 néző közül 7000 a lelátón, 3000 a kihúzható tribünön, 2500 a küzdőtéren elhelyezett széksorokon ülhetett le. Az ötsávos rekortán futópálya 200 m hosszú, a jégpálya 30x61 méteres volt.
   
A BS számos sporteseménynek adott otthont, itt rendezték többek között az 1982-es női kézilabda világbajnokságot, az 1983-as női kosárlabda Európa-Bajnokságot, 1983-ban és 1988-ban a fedett pályás atlétikai EB-t, az 1983-as szabad- és kötöttfogású, az 1985-ös szabadfogású birkózó EB-t, 1986-ban a szabad- és kötöttfogású birkózó, az 1989-es torna, az 1989-es atlétikai, az 1988-as műkorcsolya, s 1983-ban és 1990-ben a C-csoportos jégkorong világbajnokságot. 1984-ben itt volt a műkorcsolya Európa-, 1988-ban a világbajnokság, 1985-ben az ökölvívó EB, 1990-ben a súlyemelő, 1991-ben a vívó világbajnokság. A csarnok politikai és kulturális események színhelye is volt, a közönség Tina Turner, Elton John, Chuck Berry, Santana, a Dire Straits és a Deep Purple koncertjét hallhatta itt. A BS-t évente közel egymillióan látogatták.
   
A létesítmény 1999. december 15-re virradóan, a hagyományos karácsonyi vásár alatt - az utólagos vizsgálat szerint egy égve hagyott gyertya miatt keletkezett tűzben - leégett. A küzdőtér fölötti födém szinte teljes egészében leszakadt, a keletkezett veszteséget több milliárd forintra becsülték, a fabódékban 416 kereskedő készlete is megsemmisült. Bár a tűzjelző rendszer korszerűsítésére évi 15-20 millió Ft-ot fordítottak, az nem segített a nagyobb kár megelőzésében: a magasan lévő érzékelők nem riasztottak, amikor még oltani lehetett volna, a riasztás a BS-portára futott be, nem a tűzoltóságra. Automatikus oltóberendezés nem volt a BS-ben, noha az vásártérként is szolgált és a bevásárlóközpontokban ez előírás.
   
A Fővárosi Bíróság 2005-ös ítélete kötelezte az államot a BS árusait ért kár megtérítésére (az intézmény ugyanis nem volt biztosítva). Az ítélet szerint a fenntartó nem kért engedélyt vásár tartására az építésügyi hatóságtól - ilyet a tűzvédelem hiányai miatt nem is kapott volna -, a vásárt mégis kilencedszer rendezték meg. A kereskedők 320 millió forint kártérítést és 200 millió forint kamatot kaptak.
  
 Bár felmerült az is, hogy a sportcsarnokot a régi szerkezetre építenék újjá, végül teljesen új, az előzőnél nagyobb és korszerűbb létesítmény mellett döntöttek. A pályázatot 2000 novemberében a francia Bouygues cég nyerte meg (a Demján Sándor-féle Arcadommal szemben). A francia cég - amely 2002-ben elnyerte a világ legnagyobb építővállalata címet - 2002. augusztus 31-re, húsz évi üzemeltetéssel vállalta az aréna felépítését, ám nem derült ki, hogy a nyereségen milyen arányban osztozik az állammal.
   
A Budapest Sportarénát a KÖZTI magyar építészei: Szabados László, Pottyondi Péter, Skardelli György, Gáspár László és Lázár Ferenc tervezték, az angol-amerikai Sports Concepts építészeti irodával együttműködve, egyedi kavics formájának ívelt fém héjalása német céghez kötődik. Az U alakú nézőtéren a nem használt széksorokat a lelátó alá lehet süllyeszteni, az emelet magas tribünelemek és a födémig érő térelválasztó függönyök lehetővé teszik a gyors átalakítást. Az épület mellé modern városi teret is terveztek.
   
Az új sportcsarnok alapkövét 2001 augusztusában helyezték el, a lelátókon 10-12 ezer nézőnek jut hely, s egy 1160-as kapacitású parkolóház is épült. A kavicsba 50 ezer tonnányi betont, 2300 tonna acélszerkezetet, több mint 11 millió csavart és több kilométernyi kábelt helyeztek el. Az épületkomplexum olyan nehéz, mint az Erzsébet híd és a Szabadság híd együtt, gyalogosterét Magyarország legnagyobb összefüggő gránitfelülete borítja. A munkálatok csúszása miatt az építő és üzemeltető Bouygues 2,3 milliárd forintnyi többlet-beruházást, illetve szolgáltatást vállalt. A beruházást 2002 szeptemberében az Állami Számvevőszék is vizsgálta, mivel a költségek a tervezett 17-18 milliárd Ft-ról - bár kibővített programmal - 45 milliárdra nőttek. 2002 novemberében esztétikai hibák miatt elrendelték a tetőszerkezet visszabontását.
  
 A Budapest Sportarénát 2003. március 13-án avatták fel, aznap rockkoncertet, másnap Beethoven IX. szimfóniáját hallhatta a közönség, a Budapesti Fesztiválzenekart Fischer Iván vezényelte. Az első itt rendezett sportesemény, a divízió I-es jégkorong világbajnokság április 5-én kezdődött. A Budapest Sportaréna 2004-ben Papp László ökölvívó olimpiai bajnok nevét vette fel.