Az eddig megszokottnál nagyobb sebességre kapcsolt a magyar diplomácia Brüsszelben. "A végső koszovói státuszdöntést az ENSZ Biztonsági Tanácsának kellene jóváhagynia" - mondja ki hazai kezdeményezésre az uniós külügyminiszterek elé hétfőn kerülő tervezet. A BT-re való mihamarabb utalás szükségességét ezután a hollandok és a spanyolok látták be elsőként, és csatlakoztak a magyarokhoz. Brüsszeli diplomata forrás lapunknak elmondta: a héten a tagállamok napokig egyeztettek erről a megfogalmazásról Brüsszelben. A BT felemlegetését a britek ellenezték a legvehemensebben, mondván: ez magas labda a máris vétóval fenyegetőző orosz diplomáciának.

Szerintük a később egyébként elkerülhetetlennek tűnő biztonsági tanácsi határozattal csak akkor kellene előhozakodni, amikor a felek jobban megbarátkoztak már az Ahtisaari-jelentés tartalmával. Az EU ugyanis azzal számol: noha a szerbek elutasítják azt, nem mindegy, hogy "kemény nemet" mondanak a koszovói státuszrendezésre, vagy "diplomáciai", "puha" nemet. (Egyelőre csak a jelentés kisebbségvédelmi részéről hajlandóak tárgyalni, ami persze épp az ő elképzeléseiket tükrözi.)

A magyarok, majd a hozzájuk csatlakozott országok azzal érveltek: az EU-nak rögtön tiszta vizet kell öntenie a pohárba (különösen, hogy az amerikai diplomácia nem ragaszkodna BT-határozathoz). Mihamarabb fel kell oldani továbbá azt az ellentmondást, hogy az Ahtisaari-jelentés jelenleg nemzetközi jogi abszurd: egyelőre "egy darab papír", ami a függetlenség tételes kimondása nélkül az állami szuverenitás számos jegyét megadná a többségében albánok lakta Koszovónak, miközben a BT 1244-es határozata kimondja: a tartomány Szerbia ("Jugoszlávia") elidegeníthetetlen része. Különben is - állítja ez az országcsoport -, a Balkán stabilitásának fenntarthatóságát csak egyértelmű nemzetközi jogi helyzet garantálhatja. Az elfogadásra váró szöveg végül két ponton gyengébb, mint amit a magyarok szorgalmaztak: az ENSZ BT-nek csak "kellene" jóváhagynia a rendezést, másrészt nincs szó egyértelműen tanácsi határozatról. Azaz: a státuszdöntést a BT soros elnöke is jóváhagyhatná, ám ez nem bírna a határozat jogi erejével. A diplomatáknak feltűnt a vitában a franciák és a románok passzivitása.

A külügyminiszterek ezen kívül várhatóan szabad kezet adnak az Európai Bizottságnak, hogy - amikor jónak tartja - újraindítsa a tárgyalásokat Szerbiával a stabilitási és társulási egyezményről. Ez azért sem mellékes, mert ezzel a huszonhetek múlt időbe helyezik a hivatalából hamarosan egyébként is távozó Carla Del Ponte hágai főügyészt, aki a háborús bűnökkel vádolt Ratko Mladics tábornok rejtegetése miatt ellenzi az ilyesféle nyitást (amit bánatára a NATO már novemberben meglépett.) Az unió azonban fontosabbnak tartja, hogy Belgrád előtt - az állandó EU-megfogalmazás szerint - "európai perspektíva" álljon, az uniópárti erőknek legyen kapaszkodójuk a radikálisokkal szemben. Olli Rehn bővítési EU-biztos hajlandó is a különben gyorsan lezárhatónak ígérkező tárgyalások felújítására, amint az új belgrádi kormány egyértelmű elkötelezettséget mutat a hágai törvényszékkel való együttműködésre.

A miniszterek vita nélkül hagyják majd jóvá a korábban az ENSZ fejlesztési programjának regionális igazgatójaként dolgozó Mizsei Kálmán kinevezését. A világszervezet főtitkárhelyettesi beosztású volt munkatársa márciustól Javier Solana, az EU külpolitikai főképviselője moldovai megbízottja lesz.