A rohamrendőrség könnygázt és gumilövedéket vetett be a tömeg ellen, amikor a tüntetők, sokan közülük botokkal hadonászva, köveket dobálva megrohamozták a biztonsági kordont, és megindultak a kormányzati épületek felé. A megmozdulásban mintegy háromezren vettek részt az Albin Kurti vezette Önrendelkezési Mozgalom (Levizja Vetevendosje) felhívására. A csoport hívei tavaly novemberi tüntetésükön kövekkel dobálták meg Pristinában a ENSZ koszovói missziója (UNMIK), valamint a koszovói kormány és a parlament   épületét.

A tüntetők transzparensein a koszovói szerbekkel való tárgyalásokat elutasító, feltételek nélküli függetlenséget  követelő jelszavak voltak olvashatók. Kórházi források szerint 70 személy sérült meg az összetűzésben, négyen közülük súlyosan. A koszovói albán rendőrség és az ENSZ rohamrendőrei  több tucat tüntetőt letartóztattak.

Martti Ahtisaari, az ENSZ koszovói különmegbízottja egy hete tette közzé javaslatait Koszovó jövőbeli jogállásáról. A terv nem mondja ki egyértelműen Koszovó függetlenségét és elszakadását Szerbiától, de a szuverenitás olyan tulajdonságaival ruházza fel, mint nemzeti zászló,  himnusz, alkotmány, hadsereg és azt is lehetővé teszi, hogy Koszovó tagja legyen a különféle nemzetközi szervezeteknek, így a világszervezetnek is.

Ahtisaari tervét, amelyre a Biztonsági Tanácsnak is rá kell ütnie a pecsétjét, a koszovói albán vezetők már elfogadták, elutasították viszont Belgrádban a szerb vezetők, akik nem hajlandók belenyugodni, illetve politikai töltete miatt nem nyugodhatnak bele a szerbség történelmi bölcsőjének tekintett tartomány elveszítésébe.

A szombati pristinai  tüntetők kifogásai szerint Ahtisaari terve nem teljesíti a koszovói albán többség akaratát, akik feltételek nélküli függetlenséget, és nem csupán  nemzetközi ellenőrzés alatt álló államiságot akarnak. A tiltakozók sokallják a koszovói szerb kisebbségnek előirányzott önigazgatási jogokat, amelyek szerintük egy külön szerb entitás megteremtésére vezethetnek Koszovón belül. Azt is nehezményezik, hogy a Koszovó felügyeletére megalakítandó nemzetközi testület érvényteleníthetné mindazokat a döntéseket és jogszabályokat, amelyek ellentmondanak Ahtisaari rendezési tervének. A tüntetők bírálták a koszovói albán vezetőket, amiért hajlandóak tárgyalni Szerbiával, illetve a szerb kisebbség képviselőivel. A tárgyalásokat a tervek szerint február 21-én Bécsben újítanák fel és ez lenne az utolsó forduló.

Vlagyimir Putyin, a Biztonsági Tanácsban vétójoggal bíró Oroszország elnöke szombaton Münchenben egy biztonságpolitikai rendezvényen kijelentette, hogy Oroszország csak egy olyan rendezési tervet hajlandó támogatni, amelyet mind a szerb, mind az albán fél elfogad.  

A minap 7000 koszovói szerb tüntetett  a vegyesen lakott, de etnikailag - a várost átszelő Ibar folyó mentén - kettéosztott Kosovska  Mitrovicában a tartomány függetlenségéhez vezető utat kikövező Ahtisaari-terv ellen.

(MTI)