Kőbánya a 90-es években Budapest egyik leggazdagabb kerülete volt, nemrég viszont még az is kérdés volt, hogy az önkormányzat hogyan fizesse ki a köztisztviselőket - írja a X. kerületi zavaros ügyeket feltáró hosszú összeállításában a Figyelő, amely szerint a meghökkentő mértékű vagyonvesztés szorosan kapcsolódik a helyi MSZP-ben zajló átrendeződéshez.

A 90-es évek közepén - írja a hetilap - új arcok tűntek fel a kőbányai MSZP körül: egy Novák Gyula nevű zöldséges, majd egy Kaszab Csaba nevű építési vállalkozó. '98-ban mindketten önkormányzati képviselők lettek, Novák a népjóléti, Kaszab a beruházási bizottságot vezette; mindketten komoly befolyásra tettek szert a kerületben, ahol a szocialista többségű képviselő-testület diktált.

A régi kőbányai szocialistáknak 2000 táján feltűnt, hogy a 20 helyi alapszervezetben meglepően megugrott a taglétszám, miközben a gyűléseken ugyanannyian ültek, mint korábban. A Figyelő birtokában lévő dokumentum szerint először Váradi János szocialista képviselő - a Kulcsár-per egyik vádlottja - kezdett eszeveszett tagtoborzásba, hogy megelőzze a helyi elnökségi posztra ugyancsak ácsingózó elnökhelyettest, Csicsay Claudius Ivánt. A versenybe Novák és Kaszab is beszállt, végül afféle kompromiszszumként Szász Csabát választották elnökké a szocialisták.

2004-ben volt egy küldöttgyűlés, ahol állítólag olyanok is szavaztak, akik nemhogy küldöttek, de még párttagok sem voltak. Az összejövetel eredményeképpen a Kaszab-Novák érdekkör vette át a vezetést, miközben a felháborodott alapítók levelekkel bombázták a párt vezetőségét, egyebek mellett jelezve, hogy a különös verbunkozás eredményeképpen az aktív tagok nyilvántartásában olyan ember is szerepel, aki négy éve halott, nem beszélve egy MIÉP-esről. Ehhez képest Novákot 2005 májusában beválasztották a fővárosi elnökségbe. Júniusban több száz régi motoros faképnél hagyta a kőbányai pártszervezetet.

A lap azonban úgy véli, hogy a döbbenetes vagyonvesztésnek csak részben oka a tagtoborzási botrány és az, hogy - mint többen állítják - a szocialista vállalkozók cégei rendszeresen alvállalkozókként szerepeltek az önkormányzat által megrendelt munkákban. A lap a vagyonkezelés módjában látja a lényeget. Például abban, hogy a helyi vagyonkezelő rt. (amelyben nem mellesleg Kaszab, Novák és Csicsay is igazgatósági tag volt) bizonyos feladatokra újabb cégeket alapított, ami ugyan nem törvénytelen, viszont alkalmas arra, hogy a közpénz végül magánzsebekben kössön ki. E cégek közül is kiemelkedik a Kőbányai Befektetési Tanácsadó (Kőbeta) Kft., 2000-től rt., amelynek - a Figyelő szerint - az volt a fő küldetése, hogy igazgatóságába és felügyelőbizottságába be lehessen nyomni a vezető helyi szocialista politikusokat. Néhány név a két grémium tagságából: Andó Sándor, az előző ciklus polgármestere, Váradi János, Kaszab Csaba, volt alpolgármester, Novák Gyula, Szász Csaba (jelenlegi alpolgármester-jelölt), valamint Wygoczky Rikárd vállalkozó.

2002 táján napfényre kezdtek kerülni a kétes ügyek. Az ÁSZ 2004-es vizsgálata szerint a Kőbeta félmilliárdos kárt okozott a kerületnek, az ominózus időszak üzletkötéseinek 70 százaléka veszteséget okozott a városrésznek. Megállapították azt is, hogy a Kőbeta egy 2,1 milliárdos részvénypakett forgatásával 2000 és 2003 között 248 milliós nyereséget kasszírozott, de ebből csak hárommillió jutott az önkormányzatnak: alaposan levonták a vagyonkezelési díjat. És miközben egyre apadt a közvagyon, a helyi szocialista és szabad demokrata prominensek rendes fizetést húztak az önkormányzati cégek vezető posztjain - állapítja meg végül a Figyelő.

2005-ben aztán akcióba lendült az ügyészségi nyomozó hivatal, házkutatást tartott, papírokat foglalt le, és - vesztegetés alapos gyanújával - kihallgatta Kaszab Csaba alpolgármestert. A vizsgálat még mindig tart.

Kőbányán azóta sincs rend. Mint többször hírül adtuk, a kerület hónapok óta működésképtelen, mert a pártoknak máig sem sikerült alpolgármestert választaniuk.

A tavaly októberi választások után átrendeződtek az erőviszonyok a X. kerületben: 13 fideszes, ugyancsak 13 szocialista (Verbai Lajos polgármesterrel együtt) és két szabad demokrata képviselő ül a testületben. A '94-ben kialakult szokásjog szerint a képlet nem volna bonyolult, csakhogy a szabad demokraták a Fidesz mellé álltak, amely semmiféle egyezségre nem hajlandó addig, amíg a szocialisták vezető posztot szánnak - márpedig szántak - annak a három embernek, aki szerintük főszerepet játszott a közvagyon elkótyavetyélésében. Név szerint: Nováknak, Kaszabnak és Csicsaynak. A nyílt harc azzal kezdődött, hogy a Fidesz- SZDSZ-többség úgy szavazta meg a bizottsági helyek elosztását, hogy egyetlen szocialista sem kapott posztot. A Fidesz-SZDSZ az MSZP alpolgármester-jelöléseit sem fogadta el (a fenti három név közül kettő szerepelt az aspiránsok között). Legközelebb február 15-én vergődhetnek zöld ágra a felek.

Andó Sándor, az előző polgármester jelenleg fővárosi képviselő, a pénzügyi ellenőrző bizottság alelnöke, a pénzügyi és közbeszerzési bizottság tagja. Steiner Pál, a fővárosi MSZP-frakció vezetője arra a kérdésünkre, hogy miért pont Andót találták a legalkalmasabbnak ezekre a posztokra, azt válaszolta: sem személyi, sem szakmai akadályát nem látja, hogy Andó jól ellássa a feladatot. A frakció javasolta, a közgyűlés pedig megválasztotta az egykori polgármestert.