Pluszpénzek a határon túliaknak
Ez évtől jelentős fejlődési forrásokhoz jutnak a határon túli magyar közösségek, miután kialakulni látszik azoknak az együttműködési programoknak a hálózata, amelyek révén az érintett országok hozzáférnek az EU regionális fejlesztési alapjaihoz. Számítások szerint az ily módon bevonható pénzek többszörösét teszik ki a magyar költségvetés által juttatott szokásos évi tízmilliárdos kisebbségi támogatásoknak. Az említett keretek egyebek között kulturális és oktatási célokat - beleértve a nyelvtanulást és a közös szakképzést - is szolgálnak. Ugyanakkor persze az anyaország által nyújtott kisebbségi támogatások és az uniós fejlesztési programok céljai, eszközei és formái között lényeges különbségek maradnak a jövőben is.
Mint Törzsök Erika MeH-főosztályvezető, a fejlesztési koncepció kidolgozója lapunknak elmondta, az uniós forrásokra épülő közös programok kifejezetten a határ menti övezetek felzárkózását, integrációját, a térségbeli országok közötti együttműködés fejlesztését, továbbá a helyi közösségek koherenciáját hivatottak erősíteni. Az unió által meghatározott gazdasági, kulturális, egészségügyi és természeti szempontokat egyaránt figyelembe vevő dokumentumok kidolgozásán már több mint egy éve dolgoznak az érintett országok közös szakértő csoportjai, és ez a nagyszabású előkészítő munka a végéhez közeledik. Az első közös stratégiai elképzeléseket Közép-Európa tavasszal teszi le Brüsszel asztalára, a bizottsági jóváhagyást követően pedig nyomban kezdődhet a pályáztatás konkrét projektek megvalósítására.
Magyar szempontból fontos körülmény, hogy az EU határokon átnyúló együttműködési programjaiba hazánk valamennyi szomszédja bekapcsolódhat - még olyan unión kívüli államok is, mint Ukrajna és Szerbia. Így gyakorlatilag minden olyan Kárpát-medencei régió hozzájuthat a forrásokhoz, ahol nagyobb lélekszámú határon túli magyar közösség él (a továbbgyűrűző hatások révén még a Székelyföld is).
Magyarország minden országgal kialakít, vagy már kialakított közös stratégiai elképzeléseket; az együttműködés prioritásaiban lényegében már sikerült megegyezni a közös munkacsoportokban. A konkrét elképzelések kialakításában és megvalósításában nagy szavuk van a határ két oldalán fekvő megyéknek. Ennek kapcsán Törzsök Erika felhívta a figyelmet, hogy gyakorlatilag az adott közös régiókban élők határozzák meg, melyek lesznek náluk a célok és prioritások a fejlesztési források felhasználását illetően. Az uniós pénzek pedig kizárólag egyeztetett programok révén hasznosíthatók; kifejezett cél a szellemi és anyagi értéktöbblet-teremtés.
Az érintett országok közösen elkészített dokumentumokat nyújtanak be Brüsszelben. Az egyes stratégiai tervek a régió sajátosságaihoz igazodnak, de általánosságban elmondható, hogy a meghatározó figyelem az infrastruktúrára, a vízgazdálkodásra, az üzleti környezet fejlesztésére, az állategészségügyre, a határátlépés megkönnyítésére, valamint az oktatási csereprogramokra, az egyetemi együttműködésre és a környezeti örökségvédelemre irányul. Magyar részről szorgalmazzák például a Fiume-Constanta vasútvonal újjáélesztését, ami Dél-Magyarország és bizonyos határon túli magyarlakta területek gazdaságának élénkítésével jár majd együtt. Ugyancsak tervezik a Budapest-Ungvár vasútvonal korszerűsítését; a tervek szerint a mostani 8-10 órás utazási idő 5 órára rövidül majd le. A magyar-román-szerb határon ipari park létesül a közeli években, és a most megnyíló források segítségével sort lehet keríteni az Ipoly menti hidak újjáépítésére is a magyar-szlovák határtérségben.
A legtöbb uniós forrás - 230 millió euró - a magyar-román közös fejlesztési programra jut. A pénzek magyar oldalon Szabolcsban, Hajdúban, Békésben és Csongrádban, míg román részről Szatmárban, Biharban, valamint Arad és Temes megyében használhatók fel együttesen meghatározott feltételek és projektek szerint. A több mint fél tucat szakértői tanácskozás után mára kialakulni látszanak a fő prioritások, beleértve a határ menti közlekedés és kommunikáció fejlesztését, a szakképzést és az egészségügyet. A 176 millió eurós előirányzattal gazdálkodó magyar-szlovák tervezet a közös turisztikai, képzési programokkal, útépítéssel és az üzleti tevékenység támogatásával számol. Az Ukrajnával kapcsolatban kialakított, csaknem 70 millió euró lehívását lehetővé tevő elképzelések között olyan sajátos területek is megtalálhatók, mint a regionális identitás erősítése, az illegális bevándorlás és szervezett bűnözés elleni harc vagy a katasztrófavédelem. De több pénz juthat a jövőben például az árvízi előrejelzési rendszer kiépítésére, bővítésére is.
Szakértők arra számítanak, hogy az EU-erőforrásokhoz való hozzájutásért folyó regionális versenyben a határon túli magyar közösségek számára segítséget jelenthetnek majd a Magyar Fejlesztési Bank kis- és középvállalkozásokhoz nyújtandó támogatásai is.
