A kormányfőt a veszprémi egyetem előtt kétszáz tüntető várta, akiket vaskorlátokkal és rendőri sorfallal vettek körbe az oktatási intézmény előtti téren. A tüntetők különböző feliratú transzparenseket tartottak, zászlókat lengettek és sípokat fújtak, illetve a miniszterelnököt kritizálva kiabáltak.

A miniszterelnököt Gaál Zoltán, a Pannon Egyetem rektora fogadta és kalauzolta a közép-dunántúli tudományos központ laboratóriumaiban. Az egészség-informatikai laboratóriumban olyan műszert mutattak be, amely összekapcsolja az orvostudományt és az informatikát: mutatja az agy működését, és alkalmas a gyógyszerek hatásának mérésére is. A miniszterelnöknek arra a kérdésére, miszerint van-e az egyetemnek olyan szervezete, amely ebből a találmányból "üzletet tud csinálni, s a pénzt itt is hagyja", a rektor megjegyezte: "fel van építve a dolog üzleti része is".

Az Információ-biztonsági Kutató Központban a miniszterelnöknek bemutatták azt friss fejlesztésű szenzort, amely alkalmas a környezetéből érkező információk rögzítésére, értékelésére és elemzésére, illetőleg ezek alapján döntések, intézkedések kezdeményezésére. Kürt Tamás, a regionális egyetemi tudáscentrum igazgatója elmondta: a rendszer jelzi például azt a biztonsági kockázatot is, hogy ha "olyan valaki kísérel meg belépni egy adott helyiségben lévő számítógépre, aki a fizikai beléptető rendszer szerint nincs is ott".

Az igazgató rámutatott arra is, hogy a műszer segítségével lehallgathatatlanná lehet tenni helyiségeket, de felismer arcokat is és a környezetében lévő történéseket is jelzi.

 

Gyurcsány Ferenc megjegyezte - nagy derültséget kiváltva -, miszerint "Őszödön kellett volna alkalmazni egy ilyent".

A miniszterelnök ezt követően informatika szakos hallgatókkal beszélgetett a képzésről, a kollégiumi díjakról, a végzősök elhelyezkedési lehetőségeiről és a kezdő fizetésekről.

A kormányfő veszprémi látogatásának végeztével Bajnai Gordon fejlesztési kormánybiztos nyilatkozott a sajtónak, hangsúlyozva: Budapesten kívül még hét várost szeretnének "feltenni Európa növekedési, üzleti térképére, s Veszprém a potenciális nyertesek közé tartozik". Mint mondta, a finanszírozásukra közel 600 milliárd forintot különítettek el, ami azt jelenti, hogy városonként úgy 70-80 milliárd jut.

Ugyanakkor ez verseny is, azaz döntő, hogy kinek, milyen programja van, s így lesz majd város, amely csak a felét kapja a 70-80 milliárdnak, más meg jóval többet - tette hozzá a kormánybiztos. Hangsúlyozta ugyanakkor, hogy Székesfehérvár és Veszprém - mint egyenrangú társfejlesztési pólusok a közép-dunántúli régióban - nem versenytársai egymásnak, hanem közösen, összehangolva kell kidolgozniuk fejlesztési programokat.

A veszprémi tudásközpont, az egyetem reflektáljon az erős fehérvári iparra és viszont; mindenki azt tegye bele a közös projektbe, ami az erőssége - hangsúlyozta Bajnai Gordon. Együtt jóval erősebb lehet ez a két város, mintha külön-külön versenyezne a többiekkel - jegyezte meg.

Debrecenyi János, Veszprém polgármestere is azt hangsúlyozta a sajtónak, hogy közösen dolgoznak a pólusprogramokon Székesfehérvárral, s olyan fejlesztések valósulhatnak majd meg a jövőben e két városban, amelyek minőségi iparfejlesztést jelentenek, komoly tudásbázisra alapozva.

Warvasovszky Tihamér, Székesfehérvár polgármestere is arra mutatott rá, hogy a veszprémi egyetemi tudásbázis és a fehérvári erős ipar integrációjából "egy csodás fejlődéstörténet jön majd ki"; gazdagodni fog Székesfehérvár, Veszprém, de az egész régió és nyilván az ország is.

 

(MTI)